A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
14 A wer feni rétegek vezérkövületei. 14 CSALÁD: AV1CULIDAE ALCSALÁD : Aviculinae. Ferde, ritkán szimmetrikus héjak, többnyire igen világos bisszus-bevágással a jobb, többnyire lapos teknőben ; az utóbbi a talajon nyugszik vagy pedig odanó'tt. Díszítése igen sokféle. Ligamentuma vagy árkocskában van, vagy külső. Szilurtól a jelenkorig ismeretes, főelterjedése azonban a devonban és a triászban. Az alsó és felső triászra különösen fontos Pseudomonotis s. str. alakok, a miket TELLER és BITTNER különbözó'en írtak le, zárt fejlődési sorozatot mutatnak. Egyes alakokat más csoportokba soroztak, így a pleuronectites SCHL. vagy másként streblopteria-1 a pecten s. str szomszédságába és a prospondylus-1 a spondylidák-hoz. A csoport geologiai jelentősége a magyarországi alsó triászban, ezen a helyen is összefoglaló tárgyalást követel, annál inkább, minthogy TELLER és BITTNER becses megfigyelései meglehetősen szétszórvák. Altalános szempontból fontosnak látszik az a tény, hogy a BiTTNER-től helyesen magyarázott középső tarka homokköbeli Pseudomonotis hinnitidea összekötő kapcsot mutat egyrészt a zechsteinbeli Prospondylus Liebeanus, s másrészt a röth-kagylósmészbó'l származó Prospondylus (prius Hinnites) comptus GF. fajok között. Pleuronectites SCHL. sensu lato. Az aviculindk-hoz tartozik a pseudomonotis több alnemével együtt (Claraia, Prospondylus ZIMMERM. — Eumorphotis BITTN. és Leptochondria), valamint törzsalak gyanánt a pecten-szerű sima Pleuronectites (— Streblopteria); a két utóbbi «nem», egy figyelembe csak kevéssé jövő ismérvvel, t i. a kissé különböző domborodással, kölönbözik egymástól Só't talán az egyenlőtlenül domborodott Pleuronectites (zechstein-kagylósmész) és az egyenletesen domborodó Streblopteria (? devon, karbon és zechstein) éppen mint két különböző korú szekczió vagy csoport különböztethető meg, a melyek egymást fölváltják. Mindkettőn csak ritkán vehető észre a radiális díszítésnek csekély nyoma. A domborulat különbségei egyébként a szénmész típusos streblopteriáin semmikép sem élesen fejlődvék ki. Három kétteknó's példány van előttem, a melyeket KÖNINCK gyűjtött s a melyek a berlini Természetrajzi Múzeumban őriztetnek. Ezek közül csak a Streblopteria cellensis DE VERN. j fajon hasonló a két teknő domborodása (4. szövegábra); a Pleuronectites (Streblopteria) Buchiana DE KON. 2 két példányán ellenben a jobb teknő tetemesen laposabb domborodású b. szövegábra). Hogy a domborodásbeli viszonyokat jellegezzem, a Streblopteria Buchiana egy idős példánya (3a. szövegábra) igen egyenlőtlen ( 2/ x), míg egy fiatal (3b. szövegábra) példány kevéssé különböző ( a/i) teknőket mutat, továbbá a Pleuronectites cellensis van hasonló teknó'ivel (4. szövegábra) körvonalaiban ábrázolva. Előttünk volt tehát a TORNQUIST és SALOMON 1 értelmében vett karbonbeli 1 Annales du Musée Royal de Belgique. Tom. XI. Fauna du calcaire carbonifére V; 39. tábla, 4. ábra. 2 I. h. 59. tábla, 9. ábra. 3 S ALOMON: Pseudomonotis und Pleuronectites a Zeitschrift d. deutsch, geol. Ges.-ban 1900, 348 old.
