A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
10 A wer feni rétegek vezérkövületei. 10 függése; tudvalevő dolog, hogy a két utóbbit hasonlókép az egy ligamentárok jellemzi. így tehát a kiinduláspont azonos; az inoceraminák-nak későbbi kifejlődése csaknem mindig ferdén eltorzult s egyenlőtlen héjukkal mégis a pontos ellentéte, a csaknem szimmetrikus és sokszorosan egyenlő teknőjűpcctiniddk-nak. Az aviculindk megtartják az egy ligamentárkot és külső körvonaluk tekintetében közbenső helyzetet mutatnak a peruinak és pectiniddk között. Gervilleia. WAAGEN L. nemrég megjelent munkájában azt javasolja, hogy a Gervilleia nevet csak a Gervilleia solenoides krétabeli fajra és legközelebbi rokonaira használjuk, minthogy a név eredetileg ezekre adatott. A nemnek valamennyi többi csoportja pedig a Gervillella új néven neveztessék. Azonban a különbség a megnyúlt Gervilleia solenoides és a többi alakok közt nem olyan nagy, mint a Gervilleia (Augustella) angusta és a többi triász-fajok között (1. alább). Ezért én ajánlatosnak tartom bár az Angustella alnemnek az elkülönítését, de nem tartom helyesnek a maradandó Gervilleia nemnek a szétkülönítését, hanem megmaradok pontosabban megszabott fölfogásom értelmében 1 a Gervilleia nemnél. A BITTNER-től legelőször ábrázolt két faj helyett lassankint a magyar alsó triászból hét különböző Gervilleia lett ismeretessé. Ezek közül egy, és pedig a Gervilleia Murchisoni var. pannonica szorosan csatlakozik a zechsteini típushoz, míg a többiek többnyire a kagylósmész-típusok előhírnökei gyanánt tekintendők, csak a Gervilleia incurvata LEPS. (nagy mellső szárnynyal) 3 önálló típus az alsó campili rétegekben. A leírás és meghatározás czéljából a fogszerkezet ismérvei voltaképen nem jönnek tekintetbe, minthogy megtartásuk kedvezőtlen. De a kagylósmészfajokkal való egyéb megegyezésük alapján föltehetjük, s valószínű, hogy a zár is megegyezik a középtriász fajok zárával. Ha a meghatározások megkönnyítése céljából a fajokat külső alakjuk szerint csoportosítani megkíséreljük, úgy a következő képet kapjuk: A) 1. Mellső fül kicsiny, a héj kevéssé egyenlőtlen teknőjű: 1. Gervilleia Murchisoni GEIN. var. pannonica BITTN. em. FRECH (az idősebb alsótriász legöregebb, primitivus alakja). 2. Gervilleia costata SCHL. sp. mut. nov. Középső campili rétegek. Lényegesen keskenyebb, mint az 1. faj, erős bordákkal (a kagylósmész típusos Gervilleia costata-)^ inkább hasonlít a G. Murchisonihoz, mint az idősebb mutácziók) I. tábla, 9., 10. ábra. 3. Gerv. modiola FRECH. Felső campili rétegekben = legfelső tarka homokkőben. 3 Kicsiny mellső füllel. I. tábla, 7. ábra. 4. Gervilleia polyodonta CRED. mut. nov. palaeotriadica, középső campilei rétegek. Hasonló a másodikhoz, de sokkal hosszabb zárósperemmel I. tábla, 2., 2a ábra. A) 2. Mellső fü le kicsiny, héjai erősen egyenlőtlen teknő j ű e k. 5. Gervilleia Albertii CRED tip. és vált. 1 Neues Jahrbuch 1901. 8 FRECH Fp.: Új kagylók, 8. old.; Pótló jegyzetek, 6. old. 3 FRECH Fp.: Új kagylók, 5. old.
