A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Bakonyi triasz-gastropodák
Bakonyi triasz-gastropodák. Talán ide tartozik az a sok lenyomat és kőmag is, a mely a Veszprém melletti Füredi-dombról származik, ez azonban egyelőre nem igazolható, a miért is külön nevezem meg őket. Termőhelye: Papod (Kis-Papod), 3 példány. 5. Amauropsis Ilantkcni KITTL n. f. III. tábla, 18. ábra. Más termőhelyekről több oly csigaház került elő, a melyek nagyjából hasonlók az A. crassitestá-X\oz\ de méreteik állandóan sokkal kisebbek. E mellett az A. crassitesta csúcsát nem ismerjük pontosan, ellenben e kis csigákét igen; ebből a szempontból tehát jelenleg nem hasonlíthatók össze az A. crassitestd-xa\, azzal a fajjal, a melyet első sorban kell tekintetbe vennünk. Az A. Hantkeni-x\ek is vastag a héja; de míg az A. crassitesta kanyarulatai meglehetősen egyenletes boltozatúak, addig az A. Hantkeni-xv a kanyarulat csúcsi része sima, kúpidomú, s a varrat mellett erősen lelapult. Szája széle — több kitt-mintázat szerint — kiélesedő. A köldöktájon vagy egy köldökrés van, vagy ezt is elzárja a belső ajak. A régibb alakok közül például az Amauropsis Sanctae Crucis LAUBE hasonlítható hozzá, a mely körvonalaiban csakugyan megközelíti az A. Hantkeni-X, de e tekintetben mégis vannak egyes különbségei, a mint hogy növedékvonalai is másféle haladásúak. A sct.-cassiani rétegek egyik alakja, az Amauropsis subhybrida más szerkezetű spirájával és durván ránezos növedékvonalaival tér el. A többi fajok közül némileg hasonlók még a Coelostylina zömök alakjai (C. Sturi, C. cochleaJ; a körvonalak egyes részleteitől eltekintve, a Coelostylind-k hegyesebb spiráját és más alkotású szájnyílását kell említenünk a különbségek során. Minden esetre kívánatos, hogy az A. Hantkeni-t némely jellemző sajátsága alapján egyéb kövületektől megkülönböztessük. Termőhelye: Füredi-domb Veszprémnél, 1 példány, Csatárhegy, 1 példány. 6. Amauropsis an Gradiella (?) papodensis KITTL n. f. III. tábla, 16. ábra. Háza olyan alakú, mint a Bucciuum-é, alacsony, lépcsős kanyarulatai vannak; varratcsatornája lapos, bemélyedő. Hiányos példányból ismert alak, a melynek generikus helyzete egyelőre teljesen bizonytalan. A varrat mély árka, valamint az alak is a következő nemekre utalnak: Amauropsis, 1 Actaeonina, Gradiella.' 1 Hasonló alakok vannak az Esinomészben, (Gradiella gradata), a raibli rétegekben (n. f. innom.), s általán a felső triaszban (Actaeonina), ez utóbbi a liaszban is előfordul. A liasz hasonló alakjait mint Amauropsis-okat írták le. Részemről azt hiszem, hogy első sorban a Gradiellá-1 kell tekintetbe vennünk. Termőhelye: Papod-hát, Esztergár-völgy. 1 A Gradiella-hoz külsőleg nagyon hasonló alak az Amauropsis tyrolensis L AUBE [KITTL: Cass. (II), 154. old., XI. tábla, 9. ábra]. 2 A Gradiella-nemet a Chemnitzia gradata rokonsági körére alapítom ; lásd az Esinomész gastropodáinak monográfiáját.
