A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Bakonyi triasz-gastropodák
2 Bakonyi tri a sz-gas t ropod A k. tekintéssel és nagy elismerést érdemlő szorgalommal. Gyűjtéseiben nagy segítségére voltak tanítványai. Ennek tulajdonítható, hogy Veszprém környékének triaszkorú üledékeiből oly igen nagyon bőséges anyag került elő, hogy a gyakran nagyon kedvezőtlen megtartási állapot daczára, LACZKÓ tanár úrnak gazdag gyűjtéseiből mégis sikerült meghatározásra alkalmas példányokat kiválogatni. Jóllehet a gyűjtött anyagban egész sora van a már ismert alakoknak, mind a mellett van sok olyan is, melyeket újnak kellett venni és mint ilyeneket leírni és ábrázolni. A jobb áttekinthetőség szempontjából az anyagot azok szerint a rétegek szerint igyekeztem csoportosítani, a melyekből származtak; bár a fősúlyt itt a palaeontologiai földolgozásra fordítottam, miután a stratigrafiai eredményeket más fogja közzétenni. Az utóbbi években számos munka jelent meg a triaszkorú csigákról, melyekre sokszor kell hivatkoznom. 1 1 Gyakrabban hivatkozom a következő rövidítésekkel idézett munkákra: v. W ÖHRMANN és K OKEN E.: Die Fauna der Raibier Schichten vom Schlernplateau; Zeitsch. der deutsch, geol. Ges. 1892 [WÖHRM.-KOKEN, 1. c.]. K ITTL E.: Gastropoden der Schichten v. Sct.-Cassian, I —III; Annalcn des k. k. naturhistor. Hofmuseums, Wien, 1891, 1892, 1894 [KITTL: Cass.]. — Az idézeteknél folyó lapszámozást alkalmazok. K ITTL E.: Die triad. Gastropoden der Marmolata, etc.; Jahrb. d. k. k. geol. Reichs-Anstalt, 1894. [KITTL: Marm.]. BÖHM J.: Die Gastropoden des Marmolatakalkes; Palaeontolographie 42. Bd, 1895. [BÖHM: Marm.]. KOKEN E. : Die Gastropoden der Trias um Hallstatt; Abhandl. d. k. k. geol. Reichs-Anst. 17. köt. 4. füzet, 1897 [KOKEN: Hallst.]. KITTL E. : Die Gastropoden der Esinokalke, etc.; Annalcn des k. k. naturhist. Ilofmus., XIV. köt. 1—2. füzet 1899 [KITTL: Esino].