A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák

56 A bakonyi triasz-brachiopodák. elterjedtségéi var. dinarica m., hogy bordáinak hasadása nagyobbfokú. Ezen alaknak SCHLOENBACH hagyatékában nem régen föltalált példánya különben Köveskálláról származik. A valódi Spiriferina pia 1899. év folyamán az alsó-ausztriai Gaming kagylómeszéből is eló'került és így ezen tipus immár az Eszakalpokból is ismeretes. Ezen Spiriferina-x\ kívül még az 54. lapon felemlített Discina is új alak a magyar kagylómész Recoaro-emeletére nézve, a melyben így a fajok száma — az eló'bb említettekkel együtt — 26-ra emelkedik (1. az 53. lapot). Utoljára még egy leletről kell megemlékeznem, a melyet LACZKÓ tanár úr küldött be és a mely Hajmáskérről a Ceratites Reitzi rétegekből származik. (Ezen rétegek tudvalevőleg a délalpesi Buchensteini meszek aequivalenseinek tekintetnek). Sajnos, hogy csak töredékek, de a melyeket, ha biztos kagylómészből származnának, minden utógondolat nélkül a Rhynchonella trinodosi BITTN. Spiriferina (Mentzelia) Köveskd/laensis BOECKH. Spirigera trigonella SCHLOTH. sp. alakokra vonatkoztatnék. így is bizonyítják, hogy a kagylómész-tipusok változatlanéi, vagy majdnem így mennek fel a Ceratites Reitzi szintjébe, a mely szinttel különben maga BOECKH is hajlandó a bakonyi kagylómeszet (régibb értelemben véve) lezárni, a mint arról az ő átnézeti táblája (1. c. p. 154) tanúskodik. Az e felett következő ladin szintek: az ú. n Tridentinus - rétegek és a Füredi mész ez alkalommal semmi anyagot sem nyújtottak és azért e tekintetben utalok itt a már régebbi (Abhandl. XIV, p. 155—157) leírásokra és az ezen munka elején a 3. lapon felsorolt idézetekre. A jelen munkának főrészét BOECKH Felső márgacso portjából származó brachiopodák leírása képezi. Itt még csak kiegészítésül fel kell említenem, hogy BOECKH a Bakony fő dolomitjából is leír egy fajt, a Waldheimia Hankeni-X (p. 174, tab. XI, fig. 21), melyre vonatkozólag én már az Abhandl. XIV, 250. lapján kiemeltem, hogy az valószínűleg- a Cruratula m. csoporthoz tartozik, a mely a karniumi hallstatti meszekben igen nagy szerepet játszik, de a noricumi hallstatti meszekbe felérni nem látszik. A tulajdonképeni kösseni b r a c h i o p o d a-f a u n a a Bakonyból hiányozni látszik; mindazonáltal, a mire már BOECKH is figyelmeztet (1. c. p. 146 stb.), itt-ott mutatkoznak a hatalmas fődolomit felett meszek, a melyekben a rhaetiumi lamellibranchiata-fauna egyes alkatrészei kimutathatók. Egy ilyen mészkő van Szent-Gál