A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
184 Adatok a triász Ilalobiidái és Monotidái monográfiájához. 1865-ben LINDSTRÖM G. 1 a Spitzbergákról Halobia Lommeli WISSM.-t és Halobia Zitteli Mojs.-ot, továbbá egy Monotis indet. írt le. ÖBERG P. 2 később még a Posidonia mimer ÖB.és Monotis (Pseudomonotis) boreas ÖB.-et közölte. Újabban a svédek a Spitzbergákon terjedelmes gyűjtéseket rendeztek, melyekben valószínűleg új halobiida alakok is lesznek. Ezek azonban még nincsenek feldolgozva. Egyelőre csak WITTENBURG P. írt le egy új posidoniát Posidonomya Backlundi 3 néven. Ebből az összeállításból az tűnik ki, hogy a spitzbergeni triász a werfeni rétegek kivételével valószínűleg az összes szinteket tartalmazza. Behatóbb tanulmányozás után bizonyára kapnánk további alakokat, melyek révén lehetővé válik a spitzbergeni triásznak a többi triászterülettel való pontos összehasonlítása. 4 A Medveszigetekről BÖHM J. 5 csak Daonella Lovéni J. B.-t és egy halobiát ír le. Az előbbi a Halobia Zitteli-toX nem nagyon különbözik, az utóbbi fiatal példány, melynek összehasonlítása nagyon nehéz. BÖHM szerint a Medveszigetek triásza a karni emelethez tartozik. A Heurekasundból én Daonella Frami Ki.-t és Halobia Zitteli LINDSTR.-Í írtam le, 1 5 a mely két alak a Spitzbergákon is előfordul. Itt is ladini rétegekből származnak. Balanach Airy-ról (EK-i Szibéria) WITTENBURG P. 7 a Posidonia Stella GABB.-ot említi. XIII. A NÉMETORSZÁGI TRIÁSZ. A németországi triászból, a mely tengeri alakokat csak a tarkahomokkőben és kagylómészben, továbbá részben a keuperben tartalmaz, de az ú. n alpesi vagy pelagikus triász gazdag cephalopoda faunájához viszonyítva aránylag szegény faunájú, valódi monotidát 8 még nem ismerünk, csupán néhány halobiidát. Ezek részben a posidonia génuszhoz tartozó kis alakok, melyeket VOLTZ, GOLDFUSS, GIEBEL és mások említenek, de csak részben írtak le kimerítően. A Posidonia minuta GoLDF.-hoz még a P. Alberti és P. German járulnak, esetleg még e génuszhoz tartozó más alakok is. Ide sorolandók még esetleg az estheriáknak leírt kövületek, melyeknek csak egy része sorolható biztosan az Estheria génuszhoz (E. minuta R. JONES, E. Kubaczeki VOLZ, E. Hausmanni?). A daonella génusznak két alakja ismeretes: Daonella franconica (SANDB.) a würzburgi kagylómészből (Hexenbruch), a mely a Daonella Lommeli csoportjához tartozik és a Daonella Bergeri (SCHAUR.) a Coburg melletti cycloideses rétegekből, a melyikre én a dipleurites génuszt alapítottam, mely ez idő szerint csak ezt az egy alakot foglalja -magában. * 1 G. LINDSTRÖM : Om Trias- och Juraförsteningar frán Spetsbergen ; K. Svenska Vetensk. Ak. Handl. VI., k. 1865, 6. sz. 2 P. ÖBERG: Trias Versteningar frán Spetsbergen; u. o. 14, k. 1877, 14. sz. 3 Trav. du Mus. géol. Pierre le Grand présl'Ac. I. des sei. de St. Petersbourg. Tome IV, 1910. 4 FRECH: Lethaea geogn. II. Teil, I. k. Trias, 206. oldal. 5 J. BÖHM: Die obertriad. Fauna der Bäreninsel; K. Svenska Ak. Handl., 37. k., 3. f. 1903. 6 E. KITTL : Die Triasfoss. vom Heurekasund ; Rep. of the second Norv. arctic exped. in the Fram 7. f. (1907.) 7 P. v. WITTENBURG: i. m. 67. oldal. 8 A Monotis Alberti nem tartozik e génuszhoz.
