A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
Bakonyi triász-Inachiopodák. 49 Ezen fajok többsége (nem kevesebb, mint a *-gal megjelölt 11 faj) a cassiani rétegeknél, vagy ezeknek aequivalenseinél fiatalabb lerakodásokból eleddig nem ismeretes. A Seeland-alpe faunájának képviselői a következők: Waldheimia a ff. Damesi Spirigera Wissmanni Rhynchonella tricostata * Amphiclina amoena *Spiriferina fortis * » scitula * Thecocyrtella Ampezzoana * Thecospira tyrolensis (Retzia Aracanga) (?) » Semseyi *Spirigera sufflata * » Andreaei. A Seelandalpe-i fauna jellemző típusai tehát majdnem teljes számmal vannak jelen a veszprémi márgában is. E jegyzékben *-gal vannak megjegyezve. A raibli tipusú brachiopodák gyanánt felemlítendők ezek: * Terebratulajulica (inch T. Wöhr- Spirigera indistincta manniana) » Wissmanni * Terebratula afp. piriformis » quadriplecta * Waldheimia aff. Damesi * Amphiclina squamula *Aulacothyris Zirlensis » amoena (Rhynchonella arpadica) * » ex aff. coarctatae *Spiriferina Lipoldi ( Amphiclinodonta Laczkói) * » gregaria Thecospira tyrolensis. A jellemző fajok itt is különösen ki vannak *-gal emelve. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindinkább az tűnik elő, mintha maga a Seeland-alpe-i fauna is ezen fiatalabb rétegcsoportba tartoznék, a mint azt dr. LORETZ H. eredetileg feltételezte. A Seeland-alpe-i faunát semmi esetre sem lenne szabad a legfelsőbb sct.-cassiani szintnél idősebbnek tekinteni. A Seeland-alpe-nak ezen szintje, — a mely talán nem egyéb, mint a délalpesi Cardita-rétegeknek egy faciese s a melyet Isonzo vidékéről is ismerünk (Abhandl. XIV, p. 122), Venetiának közbeeső területein is kifejlődött, a mint azt GEYER G. újabb leletei bizonyítják. GEYER 1899. év nyarán olyan kőzetdarabokat talált, a melyek a többi között Thecospira tyrolensis-t, Amphiclina amoena-X., Retzia distorta-t, Cyrtina Zitteli-t, tehát a Seeland-alpe típusos faj szövetkezetét foglalták magukban (Abhandl. XIV, p. 123 és Verhandl. d. geol. R.-Anst. 1900, p 134). Ha a fentebb közölt három jegyzéket összevetjük, úgy észre fogjuk venni azt, hogy egyes fajok, különösen bizonyos Spirigerák különböző szintekben otthonosak. Mindamellett közülök csak a Spirigera Wissmanni és a Spirigera quadriplecta (ezekhez csatlakozik még a Rhynchonella tricostata is) mondható gyakoribbnak különösen a cassiani rétegekben; ellenben a Spirigera sufflata a Seeland-alpe-n mutatkozik gyakoribb és jellemzőbb alaknak. Végre csak a Spirigera indistincta az, a mely mindenütt egyformán közönségesnek mondható. Most pedig nézzük, hogy a különböző szintek típusai hogyan oszolnak el Veszprém környékén és hogy e tekintetben legalább faunisticus különbséget meg lehet-e állapítani. Erre nézve legczélszerűbbnek látom a fajokban leggazdagabb veszprémi brachiopoda-termőhelyeket egymás mellé állítani. Ezen helyek egyrészről A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. k. 1. r. 4
