A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
46 A bakonyi triasz-brachiopodák. sem szabadok többé, hanem nagyobbrészt a kis teknő bázisához nőttek (Abh. XIV, p. 310); továbbá, ha fontolóra veszszük azt, hogy a Thecidea belső szerkezete a szalagnak a héj belső felületével való kisebb- vagy nagyobbfokú összenövésére, illetőleg az itt jelenlévő septális lemezekre vezethető vissza, úgy nem fog alaptalannak feltűnni az sem, ha egy Thecidea-féle alaknak itt leírt belső berendezését a Thecospira belső szerkezetéből, azaz a Thecospira szilárd spirális kúpjairól akarjuk levezetni. A szóban forgó alakoknak a triaszban honos Thecospirák-kai való összefüggését az imént kifejtett nézet szintén támogatja. Hogy a belső szerkezetnek mindig eléggé határozottan érvényesülő ezen különbségei a Thecospirá-val szemben kifejezésre jussanak: czélszeríínek látszik a Thecospirella nevet, mint új generikus elnevezést használatba venni. A Thecospirella-t tehát, szemben a Thecospira-val, jellemezné azon tulajdonsága, hogy szilárd spirális kúpjai a kis teknő alapjával nagy mértékben összeforradnak s ez által ezen spirális kúpok redukáltatnak, minek következtében itt egy, a thecideák felemelkedő apparatusával távoli hasonlatosságba hozható belső képződmény áll elő. Az itt leírt veszprémi Thecospirella Lóczyi nov. spec.-n kívül a Thecidea-féle triaszkorú brachiopodák közül csak még a sct.-cassiani Thecospirella discors m. (Abhandl. XIV, p. 69; ábráját 1. LAUBE : sct.-cassiani munkájában tab. XII, fig. 4 i, k alatt) alakot számítom ide teljes határozottsággal. Ezen fajnak eddig ismert egyetlen példánya csak tekintélyesebb nagysága által különbözik, a rövidebb és erősebben tompított kis veszprémi fajtól; mind a kettőt a nagy teknő erős septuma és az előre boltozott pseudodeltidium jellemzik. A Thecospirella Lóczyi héjának pontozott volta még erősebbnek és világosabbnak mutatkozik. Vájjon a sct.-cassiani Thecidium bidorsatum KLIPST. spec, ide tartozik-e vagy sem : azt eldöntetlenül kell hagynom, habár a LAUBE által közölt vázlatból ítélve, nem tarthatom lehetetlennek. Termőhelyek : Ezen fajt a legnagyobb mennyiségben a veszprém—jutási vasút IV. profilja melletti kőfejtő szolgáltatta; egyik példánya ugyanezen vasúti bevágás IV. és V. profiljától északra eső vasúti erdő sarkán találtatott (egy fokozatban, a melyet a Spiriferina Lipoldi egészen eltöltött). Discina (?) Calymene KLIPST. spec. Ezen, több tekintetben kérdéses alak egynéhány példánya Veszprémnél is előfordult. A sct.-cassiani példányokkal való megegyezése tökéletesnek mondható. Termőhelyek: A veszprémi Cserhát brachiopoda-konglomeratja és a VI. profil e z rétegei. A veszprémi márgákból (BOECKH Felső márgacsoportjából) imént leírt és felsorolt brachiopodák eszerint a következők: 1. Terebratula Julica BITTN. (incl. Ter. Wöhrmanniana BITTN.) 2. » äff. piriformis SUESS 3. » Veszprémica BITTN.
