A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
94 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 86 Halobia Suessi MOJS. 1874. E. v. MOJSISOVICS: Üb. d. triad. Pelec.-Gatt. Daonella u. Halobia ; Abh. d. k. k. G. R.-A. VII. k., 2. f., 26. old., V. t., 12. és 13. ábra. Fiatal stádiuma hosszabb magasságánál, közepes és teljesen kifejlődött stádiumban körülbelül épp oly magas, mint hosszú, kissé ferde; a legnagyobb magasság és a búb a középsíkban fekszenek. A bordák a búbot megközelítik, közel eredésükhöz oszlanak meg először, ettől bizonyos távolságra még egyszer. Az egyszer vagy háromszor osztott bordák ritkák. A másodlagos bordák keskenyek vagy szélesek, egymástól meglehetősen egyenlő távolságra vonulnak. A záros peremek felé a bordák az eltűnésig legyöngülnek. A mellső fület egy lapos barázda kettéosztja ; a hátsó fül egyszerű, kissé domború, lapos, benyomott peremi részszel. Lelőhelye: A Raschberg (Goisern mellett) szubbulatusos rétegeiben Halobia austriaca-v&\. A teknők körvonala haránt tojásdad, elől keskenyebb, a búb messze elől áll, a mellső bordák feltűnően szélesebbek a többieknél; a bordák egyszerűek, vagy ritkábban kétszer osztottak. Ezen csoportba a következő alakokat sorolom : Halobia Charlyana MOJS. V. t., 7. ábra, VIII. t., 14—16. ábra. 1874. E. v. MOJSISOVICS: Die triad. Pelecyp.-Gatt. Daonella u. Halobia\ Abh. d. k. k. G. R.-A., VII. k., 2. f., 27. old., IV. t., 4—6. ábra. A teknők egyenlőtlen oldalúak, a búb elől áll, a mellső füldudor széles és lapos, élesen elkülönült, osztatlan. A radiális bordák laposak, többnyire osztatlanok, egyesek egyszer osztottak, (nagyon ritkán háromszor); elől szélesebbek, hátul keskenyebbek és sűrűbben állnak. A bordák a búbtól 8 mm-re kezdődnek. Tudvalevőleg ROTHPLETZ 1 Rottiról több példányt Halobia Charlyana-x\&k ábrázolt és írt le. Osztom WANNER azon véleményét, hogy ezen példányok az alpesi H. Charly ana-\r&\ nem azonosak. 2 A mellső és hátsó bordák közötti különbség, mely a H Charlyana-r& jellemző, ezeken nem látható. Néhai Rezső trónörökös magángyűjteményéből két raschbergi H. Charlyanapéldány van előttem; az egyik teljesen típusos, a másik is az volna, ha a mellső 4. A Halobia Charlyana csoportja. Halobia Charlyana MOJS. » Bittneri KITTL » Jagelskyi KITTL » cinerea KITTL Halobia mediterrane a GEMM. » IVichmanni ROTHPL. » moluccana WANN. » talauana WANN. » Halobia Bassanii DE LOR. 1 A. ROTHPLETZ in Palaeontogr. 39. k., 1892. 94. old., XIV. t., 13 — 15. ábra. S J. WANNER im Neuen Jahrb. f. Mineral, etc. Beil.-Bd. 24, 199. old.
