A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
80 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 80 Halobia rarestriata MOJS. 1874. E. v. MOJSISOVICS: Üb. d. triad. Pelecyp.-Gatt. Daonella und Halobia. Abh. der k. k. Geol. R.-A., VII. köt., 2. füzet, 24. old., V. t., 10—11. ábra. Körvonala szubczikloidális, kissé ferde, kevéssé hosszabb, mint magas; a növekedési redők a búb táján redősek, a záros peremen többnyire feltűnő, párhuzamos redőket alkotva. A bordák szélesek, kétszer osztottak, éles és mély radiális barázdák által előidézvék. Elől egy keskenyebb, hátul egy szélesebb háromszögletes sima teret hagynak szabadon. A mellső mező kidudorodott, de nem határolja el egy éles barázda. Ez a mellső mező a mellső fülnek felel meg. Bár ennek a fajnak ismert leihelyei a legfelső triászszintekhez sorolandók, a Halobia rare striata- n oly jellemvonások láthatók, melyekből sokkal magasabb korra lehet következtetni. A fülön mindenekelőtt nincsen kidudorodás, a növekedési redők, melyek e család többi alakjánál a záros peremek felé elvesznek, itt sarlóalakú redőket képeznek. A bordázottság némely régebbi Daonella-ra és néhány a fiatalabb triászból ismert Halobia-ra emlékeztet. Eiatalabb példányok nagyon hasonlítanak Posidonia vagy Daonella-alakokhoz. Azt azonban ma még nem lehet eldönteni, hogy a Halobia rarestriata a Halobia-ból a díszítés visszafejlődése által keletkezett-e, vagy a Posidoniagénusz nagyon fiatal elágazását képezi-e. Egyelőre izoláltan áll. A Halobia disperse'insecta-vaA bizonyos vonatkozások látszanak fennállani. Lelőhelye: A Halobia rarestriata eddig csak sötét mészmárgapalákból ismeretes Altaussee és Pötschenhöhe tájékáról, melyek a felső triászba (felső noricum?) tartoznak. 2. A Halobia styriaca csoportja. Körvonala kerekded-ovális, a búb kevéssé előre tolt, a fül egyszerű, lapos, a hátsó alig jelzett háromszög nem emelkedik ki. Ezek a csoport különös jellemvonásai. Radiális bordái egyszerűek, szélesek, vagy egyszer, ritkán kétszer osztottak. Következő alakokat foglalja magába: Halobia lenticularis (GEMM.) Halobia Beyrichi MOJS. » styriaca (MOJS.) » marmorea KITTL » areata KITTL » Arthaberi KITTL » Lepsiusi GEMM. » f. indet. » landlensis KITTL » bosniaca KITTL Halobia ? Richthofeni MOJS. Halobia (?) lenticularis. (GEMM.) 1882. Daonella lenticularis G. GEMMELLARO: Sul Trias d. reg. occ. della Sicilia. Mem. R. acc. dei Lincei., 3. sor, 279. k., 1881—1882, 466. old., I. t., 3—5. ábra. 1897. Halobia lenticularis G. DE L ORENZO : Fossili del Trias medio di Lagonegro. Palaeontogr. Italica. II. k., 138. old., XIX. (V) t„ 7. ábra. 1910. Halobia lenticularis S. SCALIA : La Fauna del Trias superiore dél gruppo di Monte Judica. Mem. Ace. Gioenia d. Sc. nat. Catania, 5. sor, III. k. 9 sz., 47. old., III. t., 46. ábra.
