A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 63 1892. Halobia Lommeli A. ROTHPLETZ

: Perm, Trias u. Jura auf Timor und Rotti. Palaeontographica, 39. kötet, 93. oldal, XIV. tábla, 11. és 12.

1 ábra, szövegben 1. és 4. ábra. 1906. Daonella Lommeli G. v. A

RTHABER in Lethaea geognostica II, 1. (Trias), 38. tábla, 4. ábra. WISSMANN ábráin úgyszólván az összes bordacsoport háromosztatúnak van ábrázolva, míg azon kövületeken, melyeket ezen fajnévvel nevezünk, csupán olyan bordák fordulnak elő, melyek egy másodlagos barázdával bírnak, tehát előbb két részbordára esnek szét, melyek ismét egyszerűen osztottak, stb. Az elsődleges bordák kétosztatúságát MOJSISOVICS is kiemelte. Ha Mojsisovics-al az általa felsorolt okoknál fogva, WISSMANN rajzait nem tekintjük kielégítőknek, akkor Mo.isisovics-ot kell a faj szerzőjéül tekintenünk, annál inkább, mert jól felismerhető ábrákon kívül találó leírását is adta, míg WISSMANN tökéletlen rajzaihoz úgyszólván semmi jellemzést sem ad. WISSMANN Halobia Lommeli-)ét a wengeni rétegekből közli, melyekben MOJSISOVICS leírása szerint a Daonella Lommeli mint gyakori vezérkövület lép fel. A Daonella Lommeli Mojs.-on egyes másodlagos háromosztatú bordacsoportok csak kivételesen fordulnak elő, míg az elsődleges bordák kettéosztódása szabályszerű. A csoportfelek hármas osztódása és kis részbordáknak szabálytalan elválása gyakrabban figyelhető meg. Halobiák, helyesebben daonellák hármas elsődleges bordákkal léteznek ugyan, ilyenek a Daonella tyrolensis és a Daonella tripartita a Bakonyból. WISSMANN azonban ezek egyikét sem rajzolhatta le. Az előbbinek alakja sokkal magasabb, ez utóbbi Wengennél nem fordul elő. Ez még hozzáfűzendő MOJSISOVICS okadatolásához. 1874 óta, mikor MOJSISOVICS a Daonella Lommeli leírását adta, ez a név általánosan érvényes. 1892-ben ROTHPLETZ egy wengeni, nem laposra nyomott D. Lommeli-példány rajzát közli, melyen megfigyelése szerint egy domború fül látható. Ez azonban csak egyéni kifejlődés, mert egy egész sorozat jól megtartott, össze nem nyomott, különböző lelőhelyről (St. Cassian vidéke) való példányon nincs domború fül, hanem egy bordátlan, homorú háromszög, a milyent ROTHPLETZ is többször említ. Ez az utóbbi tehát szabályszerű faji jellegnek tekintendő és a Daonella Lommeli szabályszerűen fül nélküli daonella-nak tekintendő. Ezen negativ lelethez egy igenlegest is hozzáfűzhetek. 3 — 4 Daonella Lommclipéldányon én is észlelhettem a záros perem vagy a közelében levő héjrészlet kidudorodását. A valódi halobia-füllel szemben azonban a következő eltérések mutatkoztak: 1. A kidudorodás nagyon keskeny ; 2. nem fekszik a záros peremtől egy megadott távolságra, hanem magát a záros peremet képezi; ez a kidudorodás tehát nem analog képződménye a halobiafülnek ; 3. ez a bordaszerű kidudorodás, ha keskenyebben is, a hátsó záros peremen is előfordul; 4. ez a képződmény a legtöbb Daonella Lommeli-péXdányon nincs meg; vannak példányok, melyeken ez csak gyengén van kifejlődve. Ez a fülszerű képződmény tehát csak egy esetleges, csak egyes példányokon mutatkozó jelenség. MOJSISOVICS leírása igen részletes és találó, de csak a típusos példányokra 1 A 6. ábra nem Daonella Lommeli, hanem a mint az originálisból látható, egy halobia-faj megtört bordákkal.