A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 33 Ez a Daonella a többi hasonló fajtól a hátsó radiális borda által tér el. Egyik hátsó fül révén valószínűleg összefüggésben van az egyidejűleg élő analog kiképzésű halobiák-kai. Daonella gosaviensis a legfiatalabb eddig ismert Daonella. Vele a génusz kihalni látszik. Feltűnő nagy hasonlatossága a génusz geologiailag régi alakjaival, mint a Daonella Bockhi-vcX. Lelőhely: A Falmbergalm (Gösau) szürke, norikumbeli meszeiben. 2. A Daonella Moussoni csoportja a következő fajokat foglalja magába, melyeknek radiális bordái viszonylag ritkák és alacsonyak: Daonella Moussoni MÉR. » cf. Moussoni MÉR. » Tommasii PHILL. » paucicostata TORNQ. » liungarica MOJS. » udvariensis KITTL » sumatrensis VOLZ. Ezek közül D. Moussoni és D. Tommasii egymással szoros rokonságban vannak; épp úgy egy szorosabb csoportot látszik alkotni a három következő faj, melyeknek lelőhelye a buchensteini horizontban vagy annak közelében van, míg az előbbi alcsoporté mélyebben fekszik. Daonella Moussoni MÉR. I. tábla, 20—23. ábra. 1853. Posidonomya Moussoni MÉRIAN: Escher v. d. Linth. Geol. Bem. über d. n.-ö. Vorarlberg. 93. o., V. t., 46—48. ábra. 1857. Halobia Lommeli F. v. HAUER : Palaeontolog. Notizen, Sitzber. d. Wiener Akad. d. Wiss. 24. k., 155. oldal. 1858. Posidonomya Moussoni A. STOPPANI: Pétrif. d'Esino, 94. o. 1874. Daonella Moussoni E. v. Mojsisovics: Über d. triad. Pelec.-Gatt. Daonella und Halobia ; Abh. d. k. k. G. R.-A., VII. k, 2. füzet, 9. o., III. t., 18—19. ábra. 1878. Halobia Moussoni R. LEPSIUS, d. westl. Südtirol, 356. old. II. t., 2. ábra. 1906. Daonella Moussoni G. v. ARTHABER in Lethaea geognostica II. 1. (Trias), 35. t., 16. ábra. Ez a faj MOJSISOVICS szerint azon alakokhoz tartoznék, melyeknél a radiális skulptura a záros peremek közelében eltűnik; a mint látni fogjuk, ez a hátsó záros peremre nem mindig áll. A LEPSIUS által közölt ábrán erős, szabálytalan, konczentrikus redők látszanak, a mi azért feltűnő, mert azt írja, hogy a redők nem nagyon kifejlődöttek. TELLER F. Varennanál Daonella Moussoni-bóA gazdag anyagot gyűjtött és azt rendelkezésemre bocsátotta. Ezekből több fontos tény állapítható meg. Ezen anyag alapján e fajt következőképen írom le: A lapos teknők körvonala harántovális, arány 4 : 3, fönt a hosszú, egyenes záros perem határolja, elől és hátul kissé ferdén lemetszett. A búb a teknő V 7-ed részével előretolt. A konczentrikus redők többnyire erősek, egyénileg különbözőek, A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I.köt. l.rész. Pal.függ. II. köt. 3
