A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 30 b) a Daonella proboscidea KITTL és a Daonella teltschenensis KITTL csoportja a karni emeletből; c) á Daonella gosaviensis KITTL csoportja a nori emeletből. Az első két csoportba harántovális formák tartoznak, melyek időbeli sorrendben egymástól messze állnak. A harmadik csoport csak egy inkább czikloidális fiatalabb alakot tartalmaz. Daonella Böckhi MOJS. I. tábla, 3—5. ábra. 18/4. Daonella Böckhi. E. v. Mojsisovics: Üb. d. triad. Pelecyp.-Gatt. Daonella und Halobia ; Abb. d. k. k. Geol. R.-A. VII. k., 2. f., 8 old., III. t., 15. ábra. 1874. Daonella obsolela. E. v. MOJSISOVICS: Loc. cit. 9. old., III. t., 14, 16, 17. ábra. Körvonala harántovális, előretolt, a mellső és középső harmad között fekvő, előreálló búbbal. A díszítés főleg konczentrikus redőkből és alig látható radiális barázdákból áll. Ez a Daonella Böckhi típusának jellege; a Daonella obsoleta tőle csak abban tér el, a mint azt MOJSISOVICS megadja, «hogy a búb tájéka nem emelkedik ki a többi teknőrészlet felé, különösen a szárnyszerű részek felé, melyek a záros« peremet határolják, hanem, ezekkel különösen a hátsó záros perem felé lapos ívbe megy át». Ezt csak egyéni különbségnek tekintem és a két fajt egyesítem. A daonellák-hoz tartozóság mellett szól a hosszú záros perem és a radiális barázdák, míg a többi tulajdonság Posidonia-ra utal Az exczentrikus, előretolt búb ezen fajra nagyon jellemző. Oly típust képvisel, mely fiatalabb rétegekben, mint daonellák fiatal alakja, gyakran tér vissza. A Posidonia pannonica MOJS. és a most leírt Daonella Böckhi MOJS. és Daonella obsoleta MOJS., melyek a vászolyi alsó-bükki malomnál barna mészpalákból származnak, egymáshoz nagyon közel levőknek tűnnek fel. Rendkívül hasonlítanak körvonalukat, konczentrikus növekedési redőket és a búb exczentrikus helyzetét illetőleg. A Posidonia pannonica kissé magasabb, mint a két Daonella-faj és nagyon gyengén, de azért észrevehetően bordázott. Az említett két Daonella-faj teljesen egyenlően van díszítve és azonosak is. A Posidonia pannonicá-nok (vászolyi eredeti példány) erősen előálló búbja van. Éppen ilyen búbja és nagyon hasonló növekedési vonalai vannak az ugyanazon lelőhelyről való csak kevéssé kisebb Posidonomya alta MOJS -nak. Én ezen két fajt azonosnak tartom, esetleg mindkettő a daonellák-Y\oz teendő. A vászolyi lelőhelyen tehát legföljebb két faj fordul elő: Posidonia pannonica MOJS. (P. alta MOJS.-alj és Daonella Böckhi MOJS. (D. obsoleta Mojs.-al). Ezeket együtt találtam ugyanazon kőlapokon. Még a Daonella Giimbeli-t kell a fenti fajokkal összehasonlitani, mert ugyanolyan korú rétegekben fordul elő. Jól jellegzett tulajdonságainál fogva azonban egyikkel sem azonosítható. A bocsári szőlőhegyeken Balatonfürednél egy számos konczentrikus redővel bíró Posidoniá-wal fordul elő, mely mint P. wengensis szerepel, de a mely valószínűen ezen fajtól eltér. Más helyeken is előfordul. Lelőhelyei: Vászoly, Alsó-Bükki malom, barna mészpalákban; Balatonfüred, bocsári szőlőhegyek.
