A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták

Bakonyi triasz-lamellibranchiaták. 97 hogy ezt meg kell tartani, ámbár az a kérdés támadhat, hogy ezt a rhätiumi fajt egyszerűen nem a P. incognitus m. (P. filosus aut.) fajhoz kell-e sorozni, vagy pedig, ha már a P. Hellii EMMR. nevet meg akarjuk tartani, úgy az eddig többnyire P. filosus gyanánt idézett, s tőlem P. incognitus néven jelzett Cardita- és Raiblirétegbeli fajt, nem volna-e helyesebb ezután szintúgy egyszerűen Pecten Hellii EMMR. néven jelezni. Ezt a rhätiumi alakok gazdagabb anyagából bizonyára határozottan eldönthetnők, egyelőre azonban legyen elegendő arra utalnom, hogy a Cardita- és Kösseni rétegek nevezett két faja egymáshoz nagyon közel áll. Termőhelyei: Károlyháza, a honnét az ábrázolt példányok valók, és a szentgáli Bujtavölgy. Anomia alpina WINKL. Termőhelye: Szt-Gál, Baglyakőpuszta. A Rhätiumi fajok felsorolásával ezennel bezárom a Bakony triasz-kagylóinak ezen új vizsgálatát. Legyen szabad ismételten kiemelnem azokat a nagy érdemeket, a miket LÓCZY LAJOS dr. budapesti egyetemi tanár és LACZKÓ DEZSŐ veszprémi piarista-tanár urak ennek a bakonyi triaszban eddigelé oly kevéssé kiaknázott állatosztálynak ismerete körül szereztek. Az ő buzgalmuknak köszönhetjük, hogy a veszprémi Eelső-triasz lerakodásokat jelenleg az ó-mesozoós formatio lamellibi'anchiatái- és brachiopodáinak faunisztikailag leggazdagabb termőhelyei közé számíthatjuk és hogy a jövendőben Veszprémet Raibl mellett, tág értelemben az alpesi triász Lunz-Raibli és Cardita-rétegeinek leggazdagabb helye gyanánt fogjuk emlegetni. A Bakonynak azt a régi hírét tehát, a mit már BÖCKH JÁNOS megállapított, hogy a legérdekesebb és legfontosabb triász területek közül való, LÓCZY és LACZKÓ urak újból megerősítették és sokszorosan növelték. Végül fel kell még említenem, hogy csaknem az összes, a mellékelt kilencz táblán ábrázolt lamellibranchiaták -—- egyes kivételekkel, a melyek a szövegben a termőhelyre vonatkozó adatok mellett meg vannak nevezve, — a budapesti magyar királyi Földtani Intézet, Stefánia-út 14. szám alatt levő palotája gyűjteményében vannak. Bécsben, 1901. év május hó kezdetén. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. í. köt. 1 rész 7