A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
85 mész előjövetele a Bakonyban mindenesetre nagyon érdekes volna ennek a szintnek nagy elterjedése és állandósága miatt, az osztrák Északi-Alpok Bécs és a Rajna-völgy közötti egész területén. A kagyló-mész mélyebb szintjéről származik a következő faj : Mysidioptera densestriata nov. spec. 111. tábla, 13. ábra. Jelentéktelen, kicsiny faj, a mely a judicariai és a lombardiai kagyló-mész Mysidioptera Salomoni fajával hasonlítható leginkább össze, azonban körrajzában és sokkal erősebb bordázottságában ettől elüt. A szóban levő faj megnyultabb, illetőleg magasabb, búbja erősebb, mellső pereme kevésbbé ugrik előre, mint a lombardiai fajé, e tekintetben különösen az Abhandl. XVIII. kötete, XX. táblája, 20. ábráján látható igen jó rajzra utalok. Az egyetlen, bal teknő erősen domború felületét mintegy 70, sürün álló borda födi, a melyek a példányon, minthogy héja részben le van fosztva, csak a perem közelében maradtak meg. Erős növedékgyürűk hasonlókép a perem közelében vannak, a finomabb növedék-vonalozottságot kézi nagyító alatt a keskeny bordaközti terek pontozottsága árulja el; a bordáklapos hátain ez alig lép föl. Ez a kicsiny alak, mint az idézett lombardiai faj is, a mysidiopterák «invers» fajaihoz tartozik, azaz azokhoz, a melyek egy irányban ferdék, a melyek értelme a közönséges iránynyal szemben fordított (1. fönnebb a 61. oldalon, a Mysidioptera inversa u. sp. fajnál). Bordázottsága tekintetében közelebbi hasonlósága volna a lombardiai kagylómész Mysidioptera striatula-)áva\, ha ezen fajjal való összehasonlítása alkalmából egy végzetes tévedés ki nem derült volna. 1 Termőhelye: Felső-Örs, Malomvölgy (BÖCKH JÁNOS-nál Királykútvölgy), ennek a helynek kagyló-mész-lerakodásaiban. A kőzet szürke mészkő, a mely erinoideanyéltagokat tartalmaz. 1 Megragadom ezt az alkalmat, hogy helyreigazítsam, hogy a tőlem az Abhandl. XVIII. köt. 179. oldalán, XX. tábla, 4. ábráján ismertetett Mysidioptera striatiila egyáltalában nem kagyló, hanem egy Spirife?-bia cfr. Köveskálliensis BÖCKH kis teknője. Ámbár előbb én már számos példányt vizsgáltam ebből a spiriferinából, ennek a darabnak sajátságos megtartású állapota mégis félrevezetett. Felületét ugyanis egész vékony, barna hártya, mállási kéreg vonta be, és körrajza, különösen a búbrészleten, kissé részaránytalannak tetszett. Az a véletlen körülmény, hogy a leírt magyar fajjal való összehasonlításakor a darahon kovásodott gyűrűket vettem észre, vezetett rá arra a kísérletre, hogy az említett hártyát savval eltávolítsam, a mi sikerült is, azonban a Spiriferina Köveskáttiensis-széX való hasonlatossága azonnal szembetűnt, a mit a darabok széleinek újból való praeparálása még inkább megerősített. A Mysidioptera striatula BITTN. fajt tehát ezennel megsemmisítem, neve pedig synonyma gyanánt az említett brachiopoda-fajra esik.
