A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
Bakonyi triasz-lamellibrancliiaták. 29 Gerznlleia angusta GOLDF. IV. tábla, 18. ábra. Ezt az alpesi fajt Veszprémben typusos példányok képviselik. Igya 18. ábrán lerajzolt balteknő pontosan ráüt az Abhandl. XVIII. köt., IX. tábla, 7. ábráján látható sct.-cassiani példányra. Tetemesebb nagysága miatt, a milyen a veszprémi faj is, ez inkább az Anti-Sett-Sass (Richthofenriff) és a Seelandalpe termőhelyek alakjaihoz közeledik. A faj egyébként az Eszak-Alpesek Cardita-rétegeiből is ismeretes. Termőhelyei: a 18. ábrabeli darab az ú. n. Conchodonos-márgából, helyesebben mondva: a veszprémi Craspedodon Hornig ü-t tartalmazó rétegekből került napfényre; talán szintén ehhez a fajhoz tartozó töredékek vannak a Lánczi-dombról és a Pribék-kertből; kétségkívül ez a faj került ki továbbá a Sintér-domb világos dolomitjából Gervilleia ensis nov. spec. IV. tábla, 19—22. ábrák. Ezt a fajt úgy jellegezhetem, hogy nem más, mint egy tetemesen nagy, igen lapos és viszonylagosan széles Gervilleia angusta. Hogy biztosan a gervilleiákhoz tartozik, azt úgy állapítottam meg, hogy a 19. ábrabeli darab pántudvarának egy részét kiszabadítottam, s ennek folytán négy, meglehetősen keskeny pánt-árkot láthattam. A két teknő domborulatának erőssége alig különbözhetett valamit. Az alpesi Gervilleia angusta var. major magasabban domborodott és sokkal kevésbbé széles; mellső pereme korvonalában továbbá feltűnő szöglete is van. Az itt leírt faj 20. ábráján is észre vehető ez a szöglet. Semmiesetre sem nagy tehát a különbség a G. angustával szemben, a melynek szűkebb alakköréhez a Gerv. ensis is tartozik. Hasonló alakjai vannak az Eszakalpesek Dachstein-mészkövének is, azonban még eddig nem írták le ezeket. Termőhelye: Veszprém, a XII. profil Craspedodon Hornigii tartalmú, ú. n. Conchodonos-márgája, a honnan a 19—22. ábrák eredetijei kikerültek. A 21. és a 22. ábrák ki vannak egészítve. Gerznlleia angulata MÜNST. IV. tábla, 23., 24., 25. ábrák. Abhandl. d. geol. R.-Anst. XVIII., 86. old., IX. tábla, 11., 13, 14., 15., 17. ábrák. A Gervilleia angusta ezen rokon- és kisérő-alakja typusos példányokban van meg Veszprémben A 23. ábrabeli példány belül a ligamentum-udvar pántárkait és a hátulsó izombenyomatot mutatja. A 24. és 25. ábrák ennek a fajnak jellegző átmetszetek mutatják, és pedig a 24. ábra a mellső héjrészietet, mindkét teknő hátulsó szárnyaival és ligamentum-udvaraival, a 25. ábra a hátulsó héj felének átmetszetét. Termőhelyei: Veszprém, Lánczi-domb, innét való a 23 ábrabeli jobb teknő; Jeruzsálemhegy, a honnét a 24. és 25. ábrák eredetijei kerültek ki; a IV. profil
