A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
14 Bakonyi triasz-la mellibra nchiat äk. képviselőjét, jogosan külön név illeti meg, s legyen szabad ezt az új fajt SEMSEI SEMSEY ANDOR dr. úrnak, mint a magyar királyi földtani intézet tiszteletbeli igazgatójának, ajánlanom. Termőhelyei: Veszprém, XI. profil, mint a faj főlelethelye, a honnan a lerajzolt példányok is származnak. A termőhely a Jeruzsálemhegyen fekszik. Továbbá gyéren a Pribék-kertben is előjön, a Trachyceras Attilá-t tartalmazó márga fedőjének egyik fekvetében. Myophoria inaequicostata KLIPST. Abhandl. geol. R.-Anst. XVIII. köt., 94. old., XI. tábla, 1—14. ábrák. A Myophoria inaequicostata egyike Veszprém leggyakoribb fajainak. A legtöbb példány azonban igen rossz állapotban van, és csak rendkívül ritkán akad közöttük egy-egy jobb darab. A mennyire az összehasonlítás lehetséges, a veszprémi alak legtöbbnyire az északalpesi Carditarétegek formájával (mint az idézett munka 13. ábrájával), vagy a karinthiai Carditarétegek flnombordájú darabjaival vág egybe, a mint ez utóbbi a 14. ábrán látható ; ezek közül a példányok közül sok a M. inaequicostata KLIPST. és a Myoph. chenopus LBE. között áll. A veszprémi darabok közt az egyetlent, a mely a lerajzolást megérdemelte, a VII. tábla 4. ábráján lerajzolt kőmagvat, habozás nélkül a Myophoria chenopus LBE. fajhoz keilend soroznom, ha ennek a névnek egyáltalában jelentőséget akarunk tulajdonítani. Tehát a M. inaequicostata mellett, mint a veszprémi fauna faját, a M. chenopus-t is meg kell említeni, Egyébként Veszprémben sem hiányzanak a vastag bordájú darabok, ha nem is olyan gyakoriak, mint a vékonybordás példányok. Általában a teknők bordáinak erősségében nem látszik valami nagyon kirívó különbség egyazon példány két teknőjén, mégis vannak darabok, a melyek jobb teknőjén vékonyabbak a bordák, mint a bal teknőn. Több darabon a zárófogak, a melyek rovátkoltaknak bizonyultak, kiszabadultak. Termőhelyei: Kőfejtő a IV. profil mellett, innen való a Myophoria chenopus LAUBE , VII. táblám 4. ábráján lerajzolt példánya; IV. profil a—b rétegei, különösen a IV. prof. g rétegcsoportja, a hol igen gyakori, többnyire bekérgezve; a IV. prof. h rétegcsoportja igen jó, észrevehetőleg egyenlőtlen teknőjű példányt szolgáltatott, mindkét teknőjén meglehetősen különböző kifejlődésű bordákkal; IV. profil, kisebb példány; kőfejtő az I. profil mellett, kis példány; VI. profil, nem egészen biztosan határozható meg; VII. profil, többnyire silány kőmagvak; jobban megmaradt héjas példány került ki a VI. prof. g rétegeiből; Jeruzsálemhegy és Simogahegy, szórványos s nem biztos darabokkal ; Lánczi-dombról egy kőmag; Sándorhegy Balaton-Füred mellett; Papod-oldal, Esztergárvölgy, Szénégetővölgy, dolomitos kőzetben lenyomatok. Myophoria chenopus LAUBE. VII. tábla, 4. ábra. Az imént Myoph. inaequicostata alatt összefoglalt formák között vannak olyanok is, a melyeket alakjuk után Myoph. chenopus LAUBE néven nevezhetünk. Ennek a két formának viszonya különben az Abh. der geol. R.-Anst. XVIII. kötetében, a 99. oldalon bővebben van tárgyalva.
