A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
21 A bakonyi triasz-brachiopodák. Megjegyzés. Azon czélból, hogy a sűrűn bordázott és a gyéren bordázott alakok összetartozása, a mit a II. tábla 12. és 13. számú ábrái nem tüntetnek fel elég élesen, szemlélhetőbbé tétessék: utólag még három darab ló'n az V táblának 22—24. számú ábráin lerajzolva. Rhynchonella linguligera BITTN. II. tábla, 14. ábra. Rhynchonella linguligera BITTN., Abhandl. d. geol R.-A. XIV, 1890, p. 156, 157, tab. XXXVII, fig. 18. Ez az igen jellemző sct-cassiani faj, a melyet az Északi-Alpokban több közelálló alak (Rh. lingularis, Rh. bajuvarica m.) képvisel, az i. h. felsoroltatott már a füredi mészből, valamint a felső márgacsoport alsó szakaszából is, még pedig öt különböző termőhelyről. A most általam vizsgált anyagban találkozik egynéhány ide sorolandó és jó állapotban megmaradt Rhynchonella. A legnagyobb példány, köztük egy erősen duzzadt és erősen gömbölyű alak, a melyet gyengén fejlődött oldalránczosodása (ellentétben az Abhandl. XIV, XXXVII. táblájának 18. ábráján lerajzolt példánynak igen erős oldalránczosodásával) az északalpesi Rh. lingularis ni. alakjához hozza közelebb, minek folytán ezen két alaknak csekély faji különbségei értékükben még inkább csökkennek, úgy hogy ma az északalpesi Rh. lingularis a sct.-cassiani Rhynch. linguligera-wRk csak kevéssé eltérő változata gyanánt tekintendő. Egy másik, jó állapotban megmaradt példány, a mely a veszprémi Cserháton, a Leitner-udvarban, tehát bizonyára azonos korú szintben találtatott, alkatát és homloknyelvének kiképződését illetőleg az Abh. XIV, tab. III, fig. 26 alatt lerajzolt set cassiani és az ugyanezen munka XXXVII. táblájának 18 ábráján látható veszprémi alakok közé helyezkedik. Ez egy típusos Rh. linguligera jól érvényesülő oldalránczosodással és egy keskeny és hosszú homloknyelvvel. Egy harmadik (a VI. profilnak e A rétegeiből származó) darab az id. munka XXXVII. táblájának 18. ábráján lerajzolt veszprémi példányhoz csatlakozik; ennek a homloknyelve még igen gyenge. Termőhelyek: A veszprémi Cserhát úgynevezett brachiopoda-konglomerátja, a melynek faunájáról még alább is lesz szó. A VI. profil c rétegei is e konglomeráthoz tartoznak. Termőhely még a VI. profil e 3 rétege is. Megjegyzés. Egy rendkívül közelálló alakot ismerünk az Ejz^kkóletiAlpok legfelső reiflingi meszéből (Verhandl. d. geol. R.-A. 1894, / <£r Rhynchonella cfr. Pichleri BITTN. , . IV. tábla, 75. ábra. Abhandl. d geol. R.-Anst. XIV, p. 102, tab III, fig. 21> 22U Eme kis sct.-cassiani Rhynchonella Veszprémben is jelentkezik, de csak szórványosan. Idevaló példányain a commissurák a homloknyúlvány mellett kidudorodnak és ebben az id helyen a III. tábla 22. ábrájának felelnek meg. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei I k 1. v. ' . - I Mú'eum j KMG j
