A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 105 mat is — miként az utóbb nevezett fajnál. — laposan bemélyedt és kereken határolt. A cassiani Megalodus rimosus-szaX való összehasonlítás szükségességére azonban HOERNES REZSÓ föntebb, a 78. oldalon, rámutatott és a zár fönt ábrázolt lenyomatai közelebbi viszony jelenlétére utalnak. Az alpesi példányok majdnem mindig meglevő félrenyomódása és a mintázatok készítésének a nehézsége, a kőmagvak és a lenyomatok közvetlen összehasonlítását mindenesetre lényegesen megnehezítik. A M. rimosus és a M. Laczkói hasonlósága tehát sokkal világosabban előtűnik, mint a különböző példányokból származó és az ampezzói faj kőmagvainak az összetartozandósága. Hogy az eltorzulás behatását a héj alakjára szemlélhetővé tegyem, a normális kőbél mellett egy hosszirányban és egy diagonálisan eltorzult kőbelet lerajzoltam. Ez az eltorzulás természetesen a fogak alakját is megváltoztatja. De az alpesi és a magyar faj azonosságán nem kételkedhetünk; HOERNES REZSŐ tanár úr olyan barátságos volt, hogy a Magyarországon magam gyűjtötte darabokat meghatározta. Messze elterjedése és többnyire gyakori előfordulása az egyenlőtlenteknőjű Meg. Laczkói fajt az alsó dachsteini dolomit egyik legfontosabb vezérkövületévé avatják. A HOERNES leírta eredeti példányok az alsó dachsteini dolomitból származnak, az Aranyosvölgyből Veszprém vasúti állomása és a város között. Azok a példányok, a miket a dachsteini mész alja fölött 200-250 méterrel a Croda Dallago (Cortina d'Ampezzo mellett) déli lejtőjén, nagy tömegekben gyűjtöttem, 1 a magyar példányokkal teljesen megegyeznek,azonban átlagmég egyszer olyan nagyok(12 7. ábra). Ezzel az előfordulással egy Borca fölött, az Antelao lejtőről való példány, a melyet LORETZ gyűjtött, teljesen megegyezik. Kisebbek és így a magyarhoz hasonlóbbak azok a darabok, a melyek a következő helyekről kerültek ki: Scharte, Croda Dallago 127. ábra. Megalodus Laczkói HOERN. R. '/,. Középső dachsteini dolomit. Croda Dallago, Cortina d'Ampezzo mellett. Alul a legnagyobb, kőbél gyanánt megmaradt példány, a melyet a szerző talált. 1 Itt a sárgás dolomitból minden nehézség nélkül több száz példányt üthetünk ki.
