A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 95 A magyar alak mindenesetre könnyen elválasztható a felsó' triász mindkét alpesi változatától. A M. triqueter dolomiticus és acuminatus alak-okon a lunula valamivel magasabb, mint a M. triqueter típusán és ezért lényegesen magasabb, mint a M. triqueter mut. pannonica változaton. Azonkívül a Iii. triqueter dolomiticus-wixV világos hátsó éle van, míg a M. triqueter és triqueter mut. pannonica alakokon a hátsó oldal felső széle lekerekített. Az ide tartozó alakok zárszerkezete felől keveset mondhatunk. A M. triqueter panuonicus-on — a mészpát kietetése után — még legjobban ki lehetett szabadítani a fogak alakját. A főfog mindkét teknőben, megfelelőleg a héj meghosszabbodásának, ugyanabban az irányban kihúzott alakot mutat. Kisebb oldali fogai vannak, azonban teljes biztossággal még nem figyelhettem meg ezeket. — STOPPANI: Puléont. Lombard. 252. old., 57. tábla, 1—3. ábrák, 5 cet. excl. A Al. complanatus GUEMB. elválasztása után is a M. Guembeli még legalább két különböző alakot foglal magában. A STOPPANI-tól ide sorozott GüMBEL-féle ábrák kétségtelenül mind a M. Laczkói HOERN. fajhoz tartoznak. Szorosabb korlátozással a M. Guembeli teljesen azonos teknőjű alakokat ölel föl, a melyeknek hátsó éle lekerekített és erősen ívelt. A mellső oldal lunulája magas, a mellső izom kicsiny és mélyen besülyedt. A zár az egészben ritka, csak közepes nagyságot elérő fajon a AL Laczkói s. str. zárával lényegében megegyezik, azonban hosszabb fogakat mutat és a Lycodus kiinduló pontját képezi. Termőhelyei: a) Sarezzo (Lombardia), STOPPANI eredetije; b) Croda Dallago, 150—250 m. a dachsteini mész alja fölött (4 példány, az egyik a M. Laczkói-xA együtt); 5. Alegalodus Guembeli STOPP , em. 114. ábra. Alegalodus Guembeli S TOPP , em. '/iSTOPPANI eredetije a Val di Sarezzoból, Lombardia.
