A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 92 nősen lényeges dolognak mutatkozott a pontosabb meghatározásra. A HOERNES RUDOLF-tói pontosan megszabott típusos alakról újat nincs mit mondani, egy bleibergi példány ábráját mégis ide mellékelem. 2. Megalodus Iriqueter mut. dolomitica FRECIK 108. ábra. Megalodus triqueter W

ULF

. var. dolomi- 110. ábra. Megalodus triqueter mut. nov. tica FRECH. Jobbra a köbéi, balra a lenyomat. pannonica. 1/

l. Aranyos-völgy Veszprém melNyugati Zinne déli lejtője, alsó dachsteini dolomit. lett. Alsó dachsteini dolomit. (A búb erős Z — oldali fog. becsavarodását mutatja.) 109. ábra. Megalodus triqueter mut. dolomilica. Dachsteini mész bázisa. 1j

l. A Kis Zinne lábánál. A raibli rétegek típusos, HOERNES RuDOLF-tól világosan és szemléltctó'en ecsetelt alakja a raibli rétegek alpesi dachsteindolomitjában két mutáczióra különül, úgymint egy otromba és egy kihegyezett búbcsappal ellátott alakra. Az otrombább alak a M. triqueter típustól hátsó oldalának erős kanyarulatával és hátsó élének világos kiélesedésével különbözik. A jobb teknő főfoga sokkal erősebb, mint a M. Guembeli-n és némileg a Lycodus hungaricus-xa hasonlít. Ez az alak messze elterjedt és sehol sem ritka: 1. Veszprém, 2. a Kis és Nyugati Zinne lábánál, a legalsó fődolomitban (magam gyűjtöttem), 3. a Nagy Zinne