A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

82 A legfontosabb, legújabban megjelent leírások HOERNES RUDOLF-ÍÓI erednek s ezeket föntebb olvashattuk. Ezenkívül még BITTNER előadásai 1 említhetők a cassiáni és két himalayabeli megalodontá-x6\, valamint BEUSHAUSEN leírása a devonbeli Mega­lodus abbreviatus SCHLLTH (= cucullatus SM.) alakról. A megalodonták áttekintésénél is rövidebben van tárgyalva a triász és jurá­ból közvetlenül csatlakozó alnemek és nemek jellegzése; a fiatalabb alakokra, a melyeknek eredete a megalodontidák-xa. vezethető vissza, nem térek ki. Azt a messzemenő megegyezést, a melyet a devonbeli Megalodus abbreviatus SCUL. (= cucullatus Sow.) zárszerkezetében a M. Damesi csoportjával mutat, különösen a M. ampezzanus ábrázolása magyarázza meg, a melyhez egy devonbeli megalodrcs csatoltatik. Miként a következő diagnózis megismerteti, erősebb eltéréseket mutat a M. triqucter és Hoernesi két más csoportjának a zára. Különösen a széles, ránczos felülettel ellátott főfog és a kicsiny oldali fog erős ellentéte nincs meg ennél a csoportnál, a melynél a zár mintegy az astartidák típusára emlékeztet. Mindenek­előtt hiányzik a széles zárlemez, a melyet én a M. abbreviatus főfoga maradvá­nyának tekintek. Ajánlatos volna tehát a Neomegalodus GÜMB. már meglevő nevét mindkét első csoportra ismét használatba venni. A M. Damesi csoportjának devonbeli előhírnökeitől való szétválasztása, úgy látszilc, hogy mégsem vihető keresztül. 2 A M. Damesi zárának egy további modi­fikáczióját azután a liaszbeli M. (Protodiceras) pumilus tárja elénk, miként ezt ezen faj zárának egy fiatal M. Damesi zárával való összehasonlítása megismerteti. Úgy látszik, hogy a M. pumilus-h(A az idők folyamán a felsőjúrabeli diceras­nem fejlődött ki. A 1Protodiceras pumilus ábrázolt fogainak összehasonlítása a Megalodus compres­sus és ampezzanus fogaival megismerteti velünk, hogy az idősebb alakok szét­választott fogképződményei (zárófog és oldali fog) a protodiceras­on (a bal teknő­ben) V-alakú foggá csatlakoznak, a mely a diceras­on inkább egységes alakot vesz föl. Ámbár a zárófog két ágból való keletkezése még a diceras­on is észrevehető, azonban a fog itt magas és hegyes lett. A diceras külső alakja mindenesetre élesebb különbségeket ad, mint a fogszerkezet. Hogy ugyanaz a fogképződmény egyszer mint főfog, másszor mint oldali fog jeleztetik, ez csak látszólagos következetlenség. A miként BERNARD vizsgálatai kimutat­ták, a kagylók embrionális fejlődése folyamán még jelentősebb változások is történ­nek a fog szerkezetében, és a végérvényes fogaknál történnek tetemes eltolódások. 1 BITTNER: Lamellibranchiaten Sct.-Cassians, 19. oldal, II. és 24. tábla, 14. ábra. A cassiáni rétegek kicsiny megalodout-speciese valószínűleg a M. triqueter előhírnökének tekinthető, és a AI. Damesi formasorozatánál nincs mit keresnünk. A típusos At. triqueter zára igaz, hogy még nem ismeretes. Mindenesetre alig van kétség a cassiáni faj rokonságáról, minthogy ennek a zárát BITTNER is a AI. complanatus zárával hasonlítja össze. Még hasonlatosabb ez a AI. Laczkót-Y\oz. Ezért a BITTNER ábrázolta (24. tábla, 14. ábra) jobb zár képét még egyszer közlöm itt a Alegal. Laczkói mellett. A különbség csupán abban van, bogy a kettős fog szögletes összeköttetése a fődolomit faján kevésbbé világosan jelentkezik, mint a régi cassiáni alakon. Egy bal teknő zára, a melyet Brr I'NER (2. tábla, 12. ábra) AI. sp. aff. mmosus MSTR. gyanánt ábrázolt, hasonlokep ugyanehhez a típushoz {Neomegalodou) sorozandó, azonban fajilag különbözik. 3 BEUSHAUSEN szerint (160. old.) a megalodus-mk bal teknőjén egy crös zárófoga, egy kúp­alakú mellső és egy léczszerü hátsó oldalfoga van. A Alegalodus Tofanae és ampezzanus fajokon a nagy zárófog helyén a záros lemez fekszik, míg a két oldali fog mint zárófog (Z) és mint oldali fog (Z) jeleztetik. Az előző ábrán a AI, abbreviatus mint AI. ampezzanus jeleztetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom