A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 77 másiknak a hossza 57 mm., magassága 52 mm. és vastagsága 36 mm. A részarány­talanság igen gyenge és csak az által lesz feltűnővé, hogy a bal teknő areája vala­mivel szélesebb, mint a jobb teknőé, valamint, hogy a bal teknő búbjának mintázata előre és fölfelé kevéssel nagyobbra növekszik a másikénál. Egyes kőbeleken a mellső, lapos, zárólemez alá helyezett s kerekded izom­lenyomat egész világosan látható, épp úgy a hozzá fűződő köpenyperem is. A hátsó izomlenyomatot a vizsgált példányok egyikén sem lehet tisztán kivenni; a héj­vastagodás, a melyen az feküdt, gyenge fokú lehetett, mert a megfelelő benyomat a kőbeleken alig-alig vehető észre. Az egyik példányon, a mely 44 mm. hosszú és ^ 43 m^ az ^ area^ ^^ ^^ ^ ^^ ^^^^^^ kenik, úgy hogy az area alsó részén n l j és a mellső széleken 06 mm.-re ^^ száll alá. Ámbár ennek a példány- M?; nak r^ind a két búb^aerösen meg^ ^ ^ ^ ^ ^ további ábrázolását' egyelőre"' el- J ^ hagyom, mert tekintve mind a két alak képviselőinek rendelkezésem­re álló nagy számát s azon körül­ményt, hogy több példányhoz héj­töredékek is tapadnak, itt is bátran táplálhatom azt a reményt, hogy a jövőben megejtendő gyűjtések tökéletes héjas példányokkal is fognak szolgálhatni. S ez okból egyelőre azokra a kó'bélrajzokra utalok, a melyek első e tárgyú köz­leményemhez csatolvák. Itt találom még helyén valónak néhány sorban kiterjeszkedni azokra a fel­tételes vonatkozásokra, a melyek egyfelől a M. Lóczyi és a M. Laczkói, másfelől a BITTNER Laubcia-genusa között állnak fenn, a mely utóbbit szerzője a sct.-cassiani Cyprina strigilata KLIPST alakról állított fel. A bakonyi mcgalodusok-kai foglalkozó első közleményem végén (Földt Közi. XXVII. köt. 150., illetőleg 185. old.) a követ­kezők olvashatók: «A Megalodus Lóczyi eltekintve nagyságától — és a mennyiben a pontosabb egybevetést a kőbél megtartásának állapotja megengedi, — a Laubcia-tói teknőinek sokkal nagyobb egyenlőtlensége és a búbok erősen kiálló, begöngyölődött 97. ábra. Megalodus Laczkói n. f. A Földtani Közlönyben (XXVIII köt. 149. old.) Megalo­dus nov. form. «b». A nagy köbéi: a jobb oldalról, b clülről, c hátulról te­kintve. A kisébbik példány: belülről, e hátulról tekintve. Az Aranyosvölgyből. Természetes nagyságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom