A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

70 meglehetősen széles areája lehetett. Azonban a M. Lóczyi elülről tekintve is a teknők egyenlőtlen voltát világosan fetűnteti, mert a jóval laposabb jobb teknőnek belső mintázata egy felette gyengén kifejlődött és alig meggörbült búbcsapot visel, melynek magassága a bal teknő búbcsapjáé mögött messze elmarad. Nyilvánvaló, hogy a jobb teknő búbcsapja alatt jóval vékonyabb volt a záros lemez és külsején sokkal kisebb lunulája lehetett, mint a bal teknőn. A kagylóváz asszimmetriája a kőbelen különösen azon duzzadás ferde állásában nyilatkozik meg, mely a két búb belső mintázata között kiemelkedik és azon térség kitöltésének felel meg, mely a két vastag falú teknő között végig nyúlt. Sajnos, hogy ezen duzzadás, mely a kőbélen akár elülről, akár hátulról nézzük azt, ferde állásúnak tűnik elő, csakis a tulajdonképeni záros lemez mögött van meg és éppen a zár fogai tájékánál hiányzik, ennélfogva a nagyobbik példány semmiféle felvilágosítást nem ad a zárnak alkatáról. A másik, kisebbik példányon, mely különben rosszabb állapotban maradt meg, legalább néhány milliméternyi magas lamella van a két búbcsap között, a melyen meglátszik, hogy mindkét teknőn a zárnak két-két foga lehetett, melyek közül a kisebb, jobb teknőn a hátsó fog, a nagyobb bal teknőn pedig a mellső fog lehetett jobban kifejlődve. Biztos felvilágosítást azonban nagyon bajos ezekről a körülményekről szerezni, mert az említett lamella letörött, igen alacsony, s rajta csakis a fogbenyomatok alsó vége mutatkozik. Úgy vélem, elég biztos alapon állíthatom mégis, miszerint alakunk zárja a közönséges megalodus Aé\€kxö\ nagyon különbözik. Egyéb jellemző vonásokról a kőbelek természetesen nem orientálhatnak bennünket. Nagy érdekű volna, hogyha már tökéletes teknők nem is várhatók, legalább a teknők külső lenyomatai kerülnének elő, melyeken a M. Lóczyi esetleges különbözései a növedék vonalakon és a néha könyökszerű megtört finom ránczokon kívül sima felületű inegalodus-íéléken láthatók volnának. Azonban a M. Lóczyi-v\a\<. már a teknők különböző termete is önállóságot biztosít, mert azt a benyomást keltik, hogy a jobb teknő fedélként szerepelt a valószínűleg mindig alul fekvő nagyobbik bal teknőn, mely talán felnőtt is lehet. A két előttem fekvő köbéinek méretei az asszimmetriát világosan feltűntetik. Nagyobbik Kisebbik ábrázolt példány példány Hossza 112 mm. 82 mm. Magassága a nagyobbik, bal teknőn 130 » 91 » Magassága a kisebbik, jobb teknőn ..... 106 » 69 » Egész vastagsága 84 » 60 » A nagyobbik, bal teknő kitöltésének vastagsága . 48 » 38 » A kisebbik, jobb teknő kitöltésének vastagsága . 36 » 22 A mellső izomlenyomat hossza 15 » — A mellső izomlenyomat szélessége 10 » — Általánosságban a M. Lóczyi kőbelei valami chama-féléhez kétségkívül sokkal jobban hasonlítanak, mint a normális megalodus-okhoz. Miként a bevezetésben is említérn, csakis abból az okból sorozom ezen alakot a megalodus nembe, mert az ampezzói megalodus-ok között is tapasztaltam teknőegyenlőtlenséget, igaz, hogy