A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 62 További termőhelyei: Riva dachsteini mesze a Garda tónál (HOERNES R. szerint), Lueg-hágó legfelső dachsteini mesze a Tännengebirgcben, Watzmann és fehér rhaetiai korálos mész Adneten ( WÄHNER F. 1 szerint). A típusos Lycodus cor-i6\ a gerincz crősebb hajlásával és erősebb domborodásával különböző alak található Kothalp rhaetiai márgás rétegeiben, a Wendelsteinen. Sajnos, az egyetlen meglevő példány (a müncheni palaeontologiai múzeumban) rossz állapotban maradt fönn arra, hogy pontosabb leírást megengedne. Igen jellemző a sárgás, vagy vörös rhaetiai dachsteini mész mcgalodoniidafaunájának összetétele Echernthalban, Hallstatt fölött. 91. ábra. Lycodus praeliassicus n. spec. Golling lemezes meszéből. 1/ l. A jobb teknő zára. Z a főfog. 2, 3 az oldali fog töredéke. V. ö. a 89. ábrát a 60. oldalon. A dachsteini bivalva, a Lycodus cor SCHAFH. (= infraliassicus STOPP. = Schwageri TAUSCH ) úgy itt, mint a Como-tó mellett (Val Frizzoni) a felső rhaetiai emeletben, nagyon gyakori. 2 E mellett két dicerocardium-ot találunk: 1. Dicerocardium Curionii STOPP. = Wulfeni HAU . (59. old.), 2. Dicerocardium nov. sp. aff. D. mcdiofasciatum (55. old.). Mindkét faj a felsó', illetőleg a legfelső fődolomitból származik. A tulajdonképeni dachsteini mész (juvavi = norikumi) számos megalodon - faj a közül semmiféle nyom sincs többé, vagy pontosabban mondva, az összes idősebb 1 Sonnenwendgebirge, 100. oldal, megjegyzés. 2 A legszebb példányok a berlini Museum für Naturkunde-ban vannak ( F ISCHER coll.), továbbá Münchenben és Bécsben a geologiai intézet gyűjteményében.
