A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 58 Ampola körül is előforduló faj geologiai horizontjáról, sajnos, semmiféle pontosabb adatunk nincs. (V. ö. a 80. ábrát az 50. oldalon.). A Dicerocardium Jani (STOPP

, id. h. 41—50. tábla, 249. old.) ábrázolása — eltekintve a rekonstrukcziótól — még STOPPANI-nál a legjobban sikerült. Csupán az incrassata-\kltozat (50. tábla) tényleg még erősebben domborodott, mint ezt az ábra mutatja. A lelethelyről (Caino, Val Sabbiában) csak azt a rövid adatot találjuk, hogy a D. Jani az elongata és incrassata változataival a M. Gümbeli horizontja fölötti 88. ábra. Dicerocardium Curionii. Felső dachsteini mészből. 2/

3. a) felnőtt példány rajza, b) tükörképe, Federaleról, Cortina d'Ampezzo mellől. Müncheni múzeum. c) a pontozott vonal STOPPANI eredetijének helyesbített körvonalát ábrázolja a gipszlenyomat után; c kisebb, mint b. A korkülönbség a mellső oldal különböző kiképződésétől függ. rétegekben jönne elő. A Megalodus Gümbeli a Bakonyban az alsó fődolomiton belül található, a Croda Dallago-n pedig a Dicerocardium dolomiticum és Megalodon Laczkói alakjaival együtt 200—250 méterrel a dolomit bázisa fölött. Tehát a D. Jani-nak az alakok

1 fejlődésének általános okaiból levezetett fiatalabb kora sztratigrafiailag is bebizonyult. Sajnos, hiányzanak a pontosabb adatok, úgy hogy a zónája felől csak annyit mondhatunk, hogy a rhaetiai emelet (Lycodus cor-ral) alatt és a Dicerocardium eupalliatum, Megalodus Laczkói és Gümbeli legalsó zónája fölött keresendő. 1 A D. dolomiticum kiindulópontja a D. Jani és Curionii alakoknak.