A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 52 a mely barázda a Megalodus Tofanae és a M. scutaius-on is ott található. És így az anyag elégtelen megtartására tekintettel, egyelőre a nemi meghatározást in suspenso kell hagynunk. A jellemző D. eupalliatum és I). mediofasciaíum fajok specifikus önállósága és geologiai jelentősége azonban ezen kétség következtében mit sem csorbul. Dicerocardium nov. sp. aff. D. mediofasciatium. 82. ábra. Dicerocardium nov. spec. aff. Die. mcdio/asciatum FRECH. 1/ 1. Rhaetiai dachsteini mész, Echernthal Hallstatt mellett. valamennyi többi alakon, — hanem a mellső Egy harmadik, ide tartozó új faj érkezett röviddel ezelőtt hozzám a bécsi geologiai intézet gyűjteményéből. Ezen alaknak a Licodus cor-ral együtt a felső (rhaetiai) dachsteini mészbe való fölnyúlása igazolhatja, fontossága miatt, rövid fölemlítését. Sajnos, a Hallstatt melletti Echernthalból 1 származó mindkét kőbél megmaradása oly kedvezőtlen, hogy a faj fölállítására jobb anyagot kell bevárnunk. Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a Dicerocardium nov. sp. ind. a D. mediofasciatum fajhoz a legközelebb áll, azonban ettől, a magas felsőtriaszhoz tartozó fajtól is különbözik erősebb domborodásával és a köpenyedények más eloszlásával. A köpeny főedénye nem a tompa gerinezhez közel (79. ábra) húzódik, — mint oldal közepén. B) A Dicerocardium dolomitiemn L OR . em. FRECH csoportja. A Dicerocardium eupalliatum n. sp. kerek, gerincztelen héjakkal ellátott csoportjától, a számos ide tartozó alak abban különbözik, hogy ezeknek éles, a magasdomborodású kagyló mellső oldalát határoló élük van. a) a Dicerocardium dolomiticum és rokon alakjain az él vertikálisan húzódik a záróperemhez, maga a kagyló igen magas és keskeny. b) a Dicerocardium Curionii STOPP , alakján az él hasonlóképen csaknem vertikálisan húzódik, azonban a kagyló erősen kiszélesedett. c) a Dicerocardium Jani STOPP , n. sp., himalayense STOL. var. protracta és Ragazzonii STOPP , hasonlókép erősen kiszélesedett kagylók éle diagonálisan húzódik a záróperemhez. 1 Echernthal a dachsteini bivalva, azaz a Lycodns cor főlelethelye.
