A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

Uj kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból. 35 49. ábra. Physocardia Hornigi BITTN. sp. a Veszprém melletti Jeruzsálemhegyről. a. kőmag, b. a bal teknő öntvénye, I. felső, II. alsó zárófog. gyönge fogának a befogadására. A zárófog alatt mély záróárok van a bal teknő főfoga számára. Mellső izombenyomata a zárólemez és a mellső perem között tág kivájatban van. Kritikai megjegyzés: a Physocardia WÖHRM. és a Craspedodon BITTN. között az egyetlen különbség az utóbbinak vastagabb héja, valamint a zárszerkezetben némi különbség, a mely azonban alig lehet specifikus jelentőségű. L. physocardia bal teknőjében a felső és az alsó zárófog egyenlő, a craspedodon-nál ellenben a felső zárófog valamivel gyengébb, mint az alsó. Ámbár BITTNER hangoztatja (id. h. 11. old.), hogy a physocardia és a craspedodon zárszerkezete «feltűnően hasonló», ámbár továbbá (8. oldal) ráutal, hogy a «zárófogak fejlődése és erőssége a craspedodonnál meglehetős tág határok között ingadozik», mégis új nevet állít föl. Az összes lényeges ismertető jegyek azonosságában semmi kétség sincs. Legföljebb a Physocardia Ogilviae (raibli? vagy cassiani? rétegekben) mint párhuzamos csoport tekinthető a hasonlókép cassiani-rétegbeli Physocardia Verae mellett. Azonban maga a csoportnév a közvetlen együvétartozás mellett nem érvényesülhetett volna. Hogy a középtriaszbeli physocardia (illetőleg craspedodon) a megalodontidákhoz tartozik és mint a felsőtriaszbeli dicerocardium előhírnöke jelezhető, ezt BITTNER helyesen kiemelte. 3*