A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
8 Bakonyi triász-brachiopodák. fordulnak elő oly erőteljes és élesen biplicat darabok, mint a milyenek a bakonyiak között gyakoriak. Mondhatjuk tehát, hogy az utóbbiak e tekintetben még a raibli típusos példányoknál is szélsőbb alakokká fejlődtek. Felemlítendő még az a második momentum is, hogy a magyar lelethelyeken mind a két alak vegyesen fordul elő, a mely körülményre a termőhelyek felsorolásánál tekintettel is leszünk. Megjegyzés. Dr. NELLI nemrég (Bollettino della Societá geologica Italiana, vol. XVIII, 1899, p. 221—223, Taf. II, Fig. 1—11) a szicziliai Catenanova mellett emelkedő Monte Judica raibli rétegeiből három fajt ír le : Coenothyris Gemmellaroi, Coenothyris Calcarae és Coenothyris sicula n. sp. nevek alatt. Nem lehetetlen, hogy ezen alakok talán a Ter. julica-vd fajilag azonosak. NELLI maga is felhozza (223. 1.), hogy ezen három új faj oly közel áll egymáshoz, hogy esetleg nem egyebek, mint ugyanegy fajnak három varietásai. Az 5-ik és a 10-ik ábra arra enged következtetni, hogy e szicziliai faj búbrészében fogtámasztók vannak, a mely esetben az nem Coenothyris, hanem Dielasma lenne. Termőhelyei: Az Abhand. XIV 7, 158. lapján a magyarországi lelethelyek közül már fel van említve Csopak és B.-Füred Zalamegyéből, továbbá Vámos Veszprémmegyéből. A mostani gyűjtésekben még a következő lelőhelyek szerepelnek : Füred-arácsi határ — Sándor hegy, a Lapos-kőfejtő mellett, mint főlelethely, a hol a faj nagy számban és igen szép példányokban található. A típusos széles és erősen biplicat alak mellett nagyritkán egy-egy keskeny, vastag és gyengén biplicata alak is jelentkezik. Ezen lelethelyhez közel van még egy másik is («Sándorhegytől északra fekvő hegyhát»), a hol a darabok megtartási állapota is más. Itt a különben is kevesebb számban fellépő darabok között a keskeny, gyengén biplicat forma (cfr. Wöhrmanniana m) van határozott túlsúlyban. A Sándorhegyiekhez hasonló előfordulási körülményeket találunk még : Arácson a Kolos kában, Vámoson (a hol a példányok összenyomottak) és Veszprémben. A veszprémi lclcthelyek legelseje a «veszprém—jutási vasút IV. profiljának a—b rétegei» felírással van a jelző czédulákon megnevezve. Itt a típusos szélesebb Ter. julica társaságában a keskenyebb (cfr. Wöhrmanniana) alak is előfordul. A Ter. julica további két lelethelye: «Vasuti-erdő», a IV. és V. profiltól északra és a «IV. profil melletti kőfejtő.» A Vasúti erdőből két típusos keskeny példányt már LÓCZY tanár úr is Ter. Wöhrmanniana ?;/.-nek határozott meg. A «Veszprém, VII. profil» csak egy példánynyal van képviselve. A veszprém— jutási vasút IV. profiljából b mellől számos összenyomott példány gyűjtetett, köztük van egy jól megtartott, odvas példány is, calcittal bekérgezett, rövid terebratulaszalaggal (22. ábra). Ugyaninnen származik még egy egészen különös keskeny alak is, egyszerűen felemelkedő homloktájékkal; ez alakot a meglevő fogtámasztók alapján mégis ide kell sorozni és nem a Ter. ajf. pirijörmis-hoz, a melynek egyébként kicsiny is volna. E teljesen abnormis Ter. julica az I. tábla 28-ik ábráján van lerajzolva. Ez sem egyesíthető a Ter. Paronica-\ TC\, mert a Ter. jtilica-hoz mégis jóval közelebb áll. Hozzá hasonló darab (kőmag) még egy került elő és pedig a veszprémi Jeruzsálemhegyről.
