A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Vinassa de Regny P.: Bakonyi triaszspongiák

16 keletkezik. A harántrostok mindkét oldal a központi tér­ben folytatódnak, itt azonban már szabálytalanabbak, hul­lámosan hajlottak, a rekesztékfedó'kkel többé-kevésbbé egy­közösek, és kicsiny, függőleges, szabálytalan rostok keresz­tezik őket. Ilyen jellegző szerkezet látszik hosszmetszetben az 5. szövegbeli ábrán, a központi rész szabályszerű kocz­kás kötéssel; míg oldalt a harántos rostok a túlnyomóak, és szabálytalan, meghosszabbodott kamrák keletkeznek. Vékony csiszolatban nagy rostú, tömött szövet látszik, a mely, világosan láthatólag, elüt a környező kőzetanyagtól. Ez az új faj a Cryptocoelia Zitteli fajhoz közel áll belső hálóskötése révén, tüstént megkülönböztethetjük azonban attól tökéletlen és szabálytalan rekesztékfedőinél, valamint központi terénél fogva. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. — Unikum. XII. Genus et 17 species itov. Az I. tábla 4—5. ábrái. Ezt az egyetlen példányt nem merem új néven nevezni; de az eddig ismert nemek egyikébe sem oszthatom be. A kicsiny, hengeres szivacs külsején néhány betüremlést mutat, amik a belső rekesztékeknek felelnek meg. Felülete finoman lyikacsos, a kicsiny és egyforma porusok csak ott hiányoznak, a hol a szivacstestct vastag fedőréteg övezi. Egyik hosszanti metszet hat belső kamrát mutat, a melyek azonban csak négy szintre osztvák. A középen egy központi csatorna található, a mely kezdetén nagy, szabálytalan és hajlott, majd szétválik, úgy, hogy két egy­közös csatorna halad majdnem az alapig, itt azután kis csatornácskák nyalábjába mennek át. Két harántos csatorna, két híd összekötődnek párhuzamos csövekként és ezek az összekötő csatornák pontosan megfelelnek a szegmentumfedőknek. A fedők oldalt boltozottak, a középen kissé behajlottak, úgy, hogy két karélyvonal gyanánt látszanak. A rekesztékek belsejében számos, nagy hullámosan hajlott, meglehetősen szabályos, legyezőszerűen elhelyezett csatorna található. A rekeszték­fedőt kicsiny csatornák hatják át, a külső oldalt épp úgy; úgy, hogy a rekesz­tékek úgy egymással, mint a központi csövekkel és a külvilággal egyaránt közle­kednek. Nagyobb, szabálytalan, a rekesztékfedőkkel párhuzamos csatornáik is vannak. A rekesztékfedő aláfelé hajlik és részben a központi csövet is képezi Rostjaik igen finomak. Ez az alak rendkívül érdekes, és őszintén sajnálom, hogy ezt a kicsiny, töké­letlen példányt lehetetlen volt behatóbban megvizsgálnom. Termőhelye : Veszprém, Jeruzsálemhegy. xiii. NEM : Oligocoelia nov. gen. Ez az új nem rokon a Barroisiá-\al, ettől abban különbözik, hogy kamrái szabálytalanok és nagyok. Központi csöve is más eredetű, és ezért inkább STEIN­MANN Amblysiphonella és Sebargasia-nemeivel hasonlítható össze. 5. ábra. Lóczia cryptococlioides n. sp. rostjai vázlatosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom