A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

, Cidaris d"orsata. Oldal 334. ßrit. Mus. E 4666; a St. cassiani, cassiani rétegekből származó tüske, abban az állapotban, ahogy C. forata QUENSTEDT néven leírták ; a test fogantyúja 10-szeres átm. 188, 191 335. U. a., az egész tüske 188 „Cidaris" scrobiculata. 336. Tüske a veszprémi VI. szelvény e jelú rétegéből 191 Oldal 337. Példány a Tschapit-Bach, Seiser Alp pachicardiumos tufáiból, melyet BROILI C. dorsata-xa vezetett vissza. A test felszínes díszítése 10-szeres átm 101 338. U. a., hasadási felület, melyen látható, minő mélyre behatolnak az üregek; 10-szeres átm 191 339. Brit. Mus. E 9464, St. Cassianról, 10-szeres átm 191 A 273, 274, 275; 278 és 280. ábrák fényképeken alapulnak. A többit mind HOLLICK A. T. rajzolta közvetlenül természet után. XII. 1 „Cidaris" fnstis. J Oldal 340. Jeruzsálemhegyi példány, term, nagys. . . 192 341. U. a. oldalról nézve 192 „Cidaris" decorata. 342. Jeruzsálemhegyi tüske distális vége, 6-szoros átm 193 „ Cidaris" fasciculata ? 343. Töredék a veézprémi VI. szelvényből (meglehet, hogy C. decoratissima), 6-szoros átm. 195 „ Cidaris" subspinulosa (? — Roemeri). 344. Holotipusa e fajnak, úgyszintén a C. spinulosa IvUPST.-nak és a C. perplexa DESORnak is ; Brit. Mus. E 4602, St. Cassianról. Adorális felszín 3-szoros átm 198 345. U. a. adapicális felszín, 3-szoros átm.. . . 198 „Cidaris" similis. 346. A veszprémi VI. szelvényből származó tüske proximális részlete oldalról, adorális felszínével jobbkéz felé, 6-szoros átm. . . . 198 „ Cid a ris" Waecli teri. (347—351. ábra; valamennyi Cserhátról.) 347. A legkisebb tüske adapicálisnak feltételezett lapja, 3-szoros átm 202 348. U. a., adorálisnak feltételezett lapja, 3-szoros átm. . • 202 349. Distális töredék adapicálisnak feltételezett lapja, 1'5-szeres átm 202 350. Proximális töredék adapicális lapja, 1'5-szeres átm 202 351. U. a. adorális lap. 1'5-szeres átm 202 „Cidaris" Wissmanni. 352—358. ábra ; valamennyi a Cserhátról, 6-szoros átm.) 352. Vékony tüske harántsorokban álló szemölcsökkel 205 Oldal 353. Vékony tüsketest elszórt szemölcsökkel . . 205 354. „ „ . . 205 355. Erősebb tüsketest, világos harántsorokban álló durva szemölcsökkel , 205 356. A legjobban megtartott alapok egyike . . . 206 357. Tüske proximális részlete harántul elrendezett szemölcsökkel, melyek hosszanti elrendezésbe olvadnak át 206 358. Proximális töredék határozottabb hosszanti díszítéssel 206 „ Cidaris" Wissmanni rudis. 359. Holotípus, proximális tüskerészlet a Cserhátról, 3-szoros átm 206 360. A legvaskosabb cserháti testtöredék 3-szoros átm 207 361. Distális töredék a XI. szelvényből, 1'5-szeres átm 207 362. Alap, ugyancsak a XI. szelvényből, mely talán az előző fajhoz tartozik; 1'5-szeres átm. . 207 „ Cidaris" Wissmanni, ovoid alak. (363—366. ábra; valamennyi a veszprémi VI. szelvényből, kivétel nélkül term, nagyság.) 363. 364, a rövidebb példány háta és eleje . . 208 365, 366. a hosszabb „ „ „ . . 208 „ Cidaris" Hausmanni. 367. Brit. Mus. E 9515, St. Cassianról; 6-szoros átm 210 368. Cserháti tüske, 3-szoros átm 212 369. U. annak alapja, ugyan abban a nézetben, 9-szeres átm 212 „Cidaris" Hausmanni tofacea. 370. Holotípus, Brit. Mus. E 4697% a Seiser Alp pachicardiumos tufáiból; oldalról nézve, 6-szoros átm 213 371. Holotípus, distális nézet, 6-szoros átm. . . 213