A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

283 PARONA, C. F. 1889. Studio monografico della Fauna Raibliana di Lombardia. 8°. XII -(- 156 °1<1., 13 táb. Pa via. P

ARRA

, A. 1787. Descripcion de diferentes piezas de história natural, las mas del ramo maritimo, representadas en setenta y cinco laminas. 4°. 195 old. Havannae. P

ERON, P. A. Lásd COTTEAU, G. H. PICARD, K. 1883. Lieber eine neue Crinoiden-Art aus dem Muschelkalk der Hainleite bei Sondershausen. Zeitschr. deutsch, geol. Gesell. XXXV, 199—202. old., IX. táb. PICHLER, A. 1857. Zur Geognosie der nordöstlichen Kalkalpen Tirols. Jahrb. geol. Reichsanst. Wien, VII, 717—738. old. térkép. {Encrinus-, Pentacrinus-, Cidarisfajok.) 1866. Cardita-Schichten und Hauptdoloinit. Jahrb. geol. Reichsanst. Wien. XVI, 73—81. old. {Encrinus, Pentacrinus.) 1866. Beiträge zur Geognosie Tirols. Jahrb. geol. Reichsanst. Wien, XVI, 501—504. old. {Pentacrinus?) P

OMEL

, A. 1883. Classification méthodique et genera des échinides vivants et fossiles. 8°. 132 old., 1 táb. These, Fac. Sei. Paris, Alger (újra kiadva a «Paléontologie de l'Algérie»-ben. Zoophytes, 2e fascicule. Échinodermes Ire Livraison. Alger, 1885 [i. e. 1887]). PRINCIPI, P. Studio geologico del Monte Malbe e del Monte Tezio. Boll. Soc. geol. Ital. XXVII, 159—224. old., VI, VII. táb. PROUHO, H. 1888. Recherches sur le Dorocidaris papillata et quelques autres Échinides de la Méditerranée. Arch. Zool. Exper. (2) V, 213—380. old. Q

UENSTEDT

, F. A. 1835. Ueber die Enkriniten des Muschelkalkes. Archiv f. Naturges. (WIEGMANN). Jahrg. I., Bd. I. 223—228. old., IV. táb. 1852. Handbuch der Petrefactenkunde. 8°. VI -f 792 old. Atlas, 62 táb. Tübingen. 1856-1858. Der Jura. 8°. VI -f 842 old. Atlas, 103 táb. Tübingen. (Lief. I, 1—208. old., I—

XXIV. táb. 1856 ápr. Lief. II, 209—368. old., XXV—XLIX. táb. 1856 szept. Lief. III, 369 — 576. old., L—LXXII. táb., 1856 deez. Lief. IV, 577—824. old., LXX1II—C táb. 1857 máj.) 1872—1875. Die Echiniden. Petrefactenkunde Deutschlands, Abth. 1. Bd. III, 1—112. old. (1872 okt.), 113—240. (1873 márcz.), 241-336. (1873 júl.\ 337—448. (1873 nov.), 449-576. (1874 febr.), 577—720. (1874 júl.), I—

VIII. (3875). 8° -f 4° Atlas, 62—89. táb. Tübingen. — — 1874—1876. Die Asteriden und Encriniden nebst Cysti- und Blastoideen. Petrefactenkunde Deutschlands, Abth. 1, Bd. IV, 1—96. old. (1874 nov.), 97—208. (1875 jan.), 209—320. (1875 márcz.), 321—432. (1875 jún.), 433—560. (1875 aug.), 561—742. és I—

VIII. (1876 jan.). 8° és 4° Atlas, 90—114. táb. Leipzig. [Zavarok elkerülése végett erre, valamint az előző kötetekre is a dolgozat szövegében egyszerűen QUENSTEDT, 1875 czímen utalok.] R

OEMER, C. F. 1870. Geologie von Oberschlesien. Eine Erläuterung zu der . . . geologischen Karte, etc. 4°. XXIV 4- 588 old. Atlas, 50 táb. Breslau. R

OEMER, F. A. 1835—1839. Die Versteinerungen des norddeutschen Oolithen-Gebirges. 4°. VI, 1—74, old., I—

XII. táb. (1835), 75-134. old., XIII-XVI. táb. (1836), 135—218. old. (1836). Nachtrag, IV, 1—60. old., XVII—XX. táb. továbbá 1 tábla átmetszetekkel (1839). Hannover. RONDELET. 1554. GULIELMI RQNDELETII . . . Libri de Piscibus Marinis, in quibus verae Piscium effigies expressae sunt. Fol. XVI 584 + [24] old. (Echinoidea, 577—583. old.) ROSINUS, M. R. 1719. Tentaroinis de Lithozois ac Lithophytis . . . Prodromus sive de stellis marinis quondam nunc fossilibus disquisitio. 4°. X, 88, [4] old., 10 táb. Hamburgi. SANDBERGER, G. és F. 1849—1856. Die Versteinerungen des rheinischen Schichtensystems in Nassau, etc. 4°. XX -(- 564 old., 41 táb., térkép. Wiesbaden. (Ez a mű füzetekben jelent meg 1849-től 1856 márcz.-ig. A 48 ív, melyre hivatkozás történik, 1855 tavasza után, de deczember hava előtt jelent meg.) S

AVIN, L. 1903. Catalogue raisonné des Échinides fossiles du département de la Savoie. Bull. Soc. Hist. nat. Savoie (2) VIII, 59—249. old., 3 táb. 1905. Revision des Échinides fossiles du Département de l'Iscre. Bull. Soc. stat. Isére (4) VIII, 109—324. old., I—VIII. táb. SCHAFHÄUTL, K. E. 1863. Süd-Bayerns Lethaea Geognostica. Der Kressenberg und die südlich von ihm gelegenen Hochalpen geognostisch betrachtet in ihren Petrefacten. 4°. XVIII 488 old. Atlas, 2 térkép, 98 táb. Leipzig, London, és Paris.