A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
A tüskék. Cidaris parast a d if er a, és de coratissima. 233 utána következő szerzők, magát QuENSTEDT-et is beleértve (Handbuch d. Petrefactenk., 1885), nem méltatták figyelemre ezt a fajt, a British Museumban lévő 166 példány megvizsgálása arról győzött meg engem, hogy QuENSTEDT-nek igaza volt, midőn elkülönítette. Úgy látszik, ez a faj a C. trigona legközelebbi rokona, a mennyiben ugyanolyan termetes, egyik oldalán lapított és zsindelyes, a többin lekerekített és bibircses teste van, mint amannak. A kettő közötti eltérés a R. complanatus nagyobb átlagos méreteiben, hátának általános simaságában, továbbá abban a szögben rejlik, melyet a fogantyú és a lapát tengelyei egymással bezárnak. A Cidaris Rocmeri-t könnyű a R. complanatus-tot megkülönböztetni, erre azonban most nem terjeszkedhetünk ki. Mindazonáltal megtalálhatjuk az előbbin a C. trigona és a C. complanatus zsindelyes díszítését, csakhogy hatványozott kifejlődésben, s felemlíthetjük e helyen, hogy QUENSTEDT tömeges (massive) bryozoonhoz hasonlította a testét. Tekintettel ezekre a hasonlóságokra, annál különösebbnek mutatkozik az a tény, hogy sem a R. complanatus. sem a C. Rocmcri mikrostructurája nem oly igen durva, mint a C. trigoná-é. A R. complanatus septumai többet ágaznak el villásan, mint a C. trigonánál és kétszer vagy háromszor olyan szorosan helyezkednek el (XVIII. tábla, 454. ábra). A C. Rocmcri septumai nemcsak elágaznak, hanem hullámosak is és egymásba is torkolnak (anastomose), s az egész szerkezet hatszorta finomabb a C. trigoná-énk\ (XVIII. tábla, 455, 456. ábra). DESOR Cidaris tyrolensis-ét (1855, 20. 1., II. tábla, 7. ábra) LAUBE a C. Rocmeri-re vezette vissza. DESOR 7 a ábrájának eredetije valószínűleg-a C. Rocmcri s. str.-hoz. 7 b ábrájáé pedig valószínűleg a Radiolus complanatus-hoz tartozik. Az elnevezések összezavarását kikerülendő, ezennel MÜNSTER 1841, IV. táblája, 3 E ábrájának eredetijét választom ki a Cidaris Roemcri WISSMANN in MÜNSTER holotípusa, QUENSTEDT 1875, LXVIII. táblája, 87 a, b, c ábráinak eredetijét a Radiolus complanatus QUENST. holotípusa, végül DESOR 1855, II. táblája, 7 a ábrája (= MÜNSTER 1841, IV. tábla, 3 h ábra) eredetijét a Cidaris tyrolensis DES . holotípusa gyanánt. A C. tyrolensis ily módon a C. Roemcri synonymájává lesz, a R. complanatus elnevezéssel pedig nem foglalkozunk. Még egy faj látszik ugyanabba a csoportba tartozni, mint a C. trigona, s ez a Cidaris Petersi LAUBE (1865, 284. 1 VIII. b tábla, 5. ábra, melynek két syntípusát Wienben megvizsgálhattam. Ez alkalommal LAUBE 5 a ábrájának eredetíjét választom holotipus gyanánt. Ennek a fajnak a díszítése a C. trigona zsindelyes díszítéséhez hasonlít, s a holotípus distális végén bibircsekbe megy át; a különbség abban nyilvánul, hogy mikrostrukturája külső vizsgálat alapján ítélve, finomabbb. További hasonlóság mutatkozik a sima szegélyű kicsiny vápa, a sima gyűrű és az igen rövid nyak révén. Díszítését tekintve, a fajoknak ez a csoportja (C. trigona, C. Roemcri, C. Petersi és R. complanatus) a C. fiexuosa és rokonainak csoportjához közeledik ; ez a csoport azonban abban különbözik az előbbitől, hogy laza axiális complexusa helyett nagy axiális csatornája van. A C. Petersi belső szerkezete azonban még ismeretlen.
