A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
A tüskék. Cidaris parast a d if er a, é s de coratissima. 213 Holotípusa a XII. tábla, 370, 371. ábráin feltüntetett példány (Brit. Mus. E. 4697 d), mely a Seiser Alp pachicardiumos rétegeiből származik. BROILI megállapítja, hogy a tüskék a Seiser Alpon közönségesek; azt írja róluk, hogy kicsinyek és szabályos bibircs-soraik alapján könnyen felismerhetők. Megvizsgáltam nagyszámú példányait Münchenben, s behatóbban tanulmányoztam három, közülük találomra kiválasztott példányt, melyek most a British Museumban vannak (E 4697 a, b, c). BROILI BROILI B. M. B. M. B. M. 25. ábra 26. ábra a b c KörteDuzzadt Szabálytalan Ferde Duzzadt Termet alakú orsóalakú duzzadt thyrusalakú orsóalakú Hosszúság .... ... 3'4 3 7 3'2 32 3-4 Legnagyobb átmérők ( 1-8 L8 2-15 2-2 2-0 Legnagyobb átmérők \ 2-0 2-4 2-0 Átmérő a gyűrűnél 0-5 07 0-9 1-0 kb. 0-8 Bordák száma 1 mm szélességen 4 3 2-5—3-5 3-4 ca. 3 Bibircsek száma 1 mm hosszúságon — — ? 3*5 — — A mi a nagyságot illeti, a fennebbi táblázat, mely BROILI ábráin, és a három British-museumbeli példányon alapul, kimutatja, hogy a tüskék jelentékenyen rövidebbek a cassiáni alakoknál, megfelelő átlagos méreteik kb. 3'5 és 6 mm. Átmérőjük szintén csekélyebb, de nem olyan sokkal, minthogy testeik aránylag zömökebbek, ritkán vékony orsó-alakúak, hanem inkább duzzadtak és meglehetős szabálytalanok. BROILI ábrái valóban szélsőségesen szabályos bordákat tüntetnek fel; ez azonban első sorban is, mint már kimutattuk, nem jellemző a C. Hausmanni typicá-xa nézve, másodszor pedig nem állandó, sőt nem is közönséges sajátsága a pachicardiumos tufákból származó tüskéknek. Bordái éppen olyan hullámosak és egymásba olvadók, mint a cassiáni tüskék bordái, sőt annyiból még szabálytalanabbak, hogy egyikük sem halad világosan a tüske distális végéig, melyet zűrzavaros bibircsek borítanak. A mi a bibircseket („Korner") illeti, melyek állítólag a bordákat alkotják, azok szemmelláthatólag hiányoznak BROILI saját 26. ábrájáról, s összeolvadt, vagy csökevényes állapotban alig fedezhetők fel a 25. ábráján. Ezt az utóbbi képet mutatják tényleg mindazok a példányok, melyekről a bibircsek gyenge nyomai le nem koptak. Az egy milliméterre eső bordák átlagos száma, úgy látszik, 3"4, holott a megvizsgált cassiáni tüskéken 27 volt. Mindazonáltal a bordák nem látszanak oly sokkal vékonyabbaknak, mint az ember várná, részben mivel a tüskék absolut átmérője kisebb, részben azért, mert az élesen metszett bibircsek hiánya, továbbá a bordák közötti árkok szélességének csökkenése megnövelik a bordák látszólagos és relativ szélességét. Az alap általános szerkezetét és arányait tekintve, körülbelül megegyezik a cassiáni tüskékével, de a ferdesége nem olyan szembetűnő; elég különös, hogy BROILI ábráin egyáltalán nem jut kifejezésre. A nagyszámú, itt kiemelt eltérés mind annyira világos, és a rendelkezésre álló anyagon annyira állandó, hogy nem látszik helyesnek a pachicardiumos
