A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
A tüskék. Cidaris p a rast a d if e r a, és de c ora ti ssima . 199 1855. Cidaris IVaechteri WissM. in M ÜNST.; DESOR E.: Synops. Ech. foss., 22. 1., II. tábla, 27. ábra. 1855. Cidaris Braunii DESOR, DESOR E. : Synops. Ech. foss. 21. 1., II. tábla. 33. ábra ( M ÜNSTER C. baculifera-jéból itt C. similis néven új fajjá lesz). 1855. Cidaris Braunii DESOR, K OECHLINS CHLUMBERGER : Bull. Soc. Geol. France (2), XII., 1060. 1. (magába foglalja a C. baculifera MÜNST. és catenifera MÜNST. fajokat). 1865. Cidaris Braunii DESOR, L AUBE G. C.: Denkschr. Akad. Wiss. Wien, Math.-Naturwiss. Cl. XXIV., 2. rész, 293. 1., X. tábla, 6 a— d (de nem a 6 e, f ábra) (magába foglalja C catenifera MÜNST., C. baculifera MÜNST., C. Waechteri WISSM. és C. similis DESOR fajokat). 1875. Cidaris IVaechteri WISSM. in MÜNST., QUENSTEDT F. A.: Petrefactenk. Deutschlands, III., 205. 1., LXVffl. tábla, 131. ábra. 1900. Cidaris Braunii DESOR, H ESSE E. K. : N. Jahrb. f. Min., Beil. Bd. XIII. 229. 1. 1904. Cidaris Braunii DESOR, BROILI F.: Palaeontographica, L, 155. 1., XVII. tábla, 27—29. ábra (megfelel úgy a C. IVaechterinek, valamint a C. similisnek is, úgy látszik azonban, hogy a cassiani típusnak gyenge mutációja. Lásd fennebb a C. similis aiatt.) Diagnosis. — Cidaroida, melynek elsőrendű tüskéiben a következő mikrostructura észlelhető: durvaszemű hálózat, melyben a sugaras elrendeződés túlnyomó; adcentrális irányban szabálytalan axiális complexusba és változékony, roszszúl körülhatárolt lumenbe, centrifugális irányban pedig finomabb és szabályosabb dichotomikusan elágazó septumokból álló hálózatba olvad bele. Normális kerületi tüskéi egyenesoldalúak, alapjuk felé kiheg}'esednek, dorso-ventrálisan összenyomottak, distális tájukon legömbölyödöttek; egyenlőtlen bibircsekből álló rendetlen hosszanti sorokat viselnek, melyek az adapicálisoknak gondolt lapokon fejlettebbek, gyakran fűrészes széleket alkotnak, s az adorálisoknak gondolt lapokon rendesen szemcsésekké redukálódnak. Nyakuk világos, rövid, finoman barázdált; gyűrűjük legömbölyödött, kiugró, finoman bordázott, a vápa széle kiugró, sima, vagy kissé bordás. Adapicális irányban a tüskék bunkósabbak, kevésbbé összenyomottak és kevésbbé töviskések kezdenek lenni. Holotípusa nincs végleg megállapítva, én tehát e helyen WISSMANN 22. ábrájának (1841) eredetijét választom. Synonymájának, a Cidaris Branni-nak holotípusa az a törött tüske, melyet MÜNSTER (1841, III. tábla, 23. ábra) C. catenifera AG. néven ábrázolt. A St. cassiani példányok megbeszélése. — Amíg csupán a külső alakot tekintjük, a két holotípus között alig találunk egyéb különbséget, mint nagyságbelit. WISSMANN és MÜNSTER eredeti leírásaiban a következő megkülönböztetések szerepelnek: a C. Wacliteri dorso-ventrálisan összenyomott, kiugró fűrészes és a C. subspinulosa lectotípusává teszem meg. így a három név tökéletesen synonymává lesz s ha használni akarjuk az egyiket, úgy az csakis a G. subspinulosa lehet. K LIPSTEIN ábráinak és leírásának alapján L AUBE (1865, 289. 1.) és BROILI (1904, 157. 1.) a C. subspinulosa lectotípusát a C. semicoslatd-ra. vezették vissza. Magának a példánynak a megvizsgálása arra az eredményre vezet, hogy semmi köze sincsen ahhoz a feltételezett fajhoz, melyet én most a C. alata egyik alakjának tekintek, ellenben igen hasonló a C. Roemeri WrssM. em. QUENSTEDT néhány apró tüskéjéhez (kivéve a C. complanata-t). Az adorális lap gyenge bordázottsága teszi némileg hasonlóvá a C. semicostatá-hoz, oldalzászlói azonban nincsenek, az adapicális lap erős V alakú bordái pedig a C. Roemeri-re jellemzők. A Cidaris subspinulosa tehát a legnagyobb valószínűség szerint a C. Roemeri synonymája. Az E 4603 példány ( K LIPSTEIN 10 d, e ábrái), melyet L AUBE (1865, 287. 1.) a C. Roemeri-hez sorolt, sokkal inkább hasonlít a C. Waechteri valamely kicsiny tűskéjéhez, de talán a C. IVissmanni-hoz tartozik. Az E 4604 példányt ( K LIPSTEIN 10 / ábrája) L AUBE (id. helyen) ugyancsak a C. Roemeri-hez sorolta, valószínű azonban, hogy egy kissé abnormális C. Wissmanni distális vége.
