A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

162 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. fogantyúja is gyakran szemmelláthatólag elmozdult az egyik oldal felé; a legtöbb fennmaradt példánynál ez az oldal a W szokott lenni az alsó felszínről nézve, de én ezt véletlennek tekintem. Az ötoldalú alakoknál az S oldal hiánya következtében a fogantyúnak ez az eltolódása együtt jár az SW oldal megrövidülésével, ha a fogantyú a W oldal felé s az SE oldal megrövidülésével, ha az E oldal felé mozdult el. E példányoknál az elmozdulás látszólag egyforma gyakran történik az E és a W felé. A hatszögű lapátok belső lapja hasonló a vakolóalakúakéhoz, eltekintve attól, hogy a fogantyú keskenyebb s az S oldalán a felszín belapult. Az ötszögú lapoknál azonban a fogantyú és a NW és NE sarkok közötti homorúság eltűnik s a felszín domborúvá lehet. A külső lap, mely a hatoldalú lapátokon domború, az ötoldalúakon laposabbá lesz, de sohasem homorú. A barázdás díszítés nem látható a palettaalakú tüskék egyikén sem. Az A. testudo összehasonlítása az A. Buchi-va\. Mielőtt megbeszélnők a különféle tüskék viszonyát egymáshoz és a pánczélhoz, czélszerű lesz figyelembe venni a A. Buchi-ra vonatkozólag nyerhető további adatokat. Már jó sokat írtak erről a fajról, de az összes tüskealakjairól összefüggő ismertetés még soha meg nem jelent, sem az egymáshoz való viszonyuk nem talált helyes értelmezésre. Hála az A. testudo-ből rendelkezésünkre álló bőséges anyagnak, lehetővé lett immár az A. Buchi-ra vonatkozólag a tüskéknek ugyanolyan teljes sorozatát elképzelni s a különböző múzeumokban elszórt különféle példányokat e sorozatban az őket megillető helyre beilleszteni. Minthogy a legtöbb példány csonka, körvonalrajzokat közlök, melyek néha pontozott vonallal kiegészítvék. Azok a vonalak, melyek e rajzok különféle régióira mutatnak, bizonyos mérések pontos helyét jelzik. Az összes méretek milliméterekben értendők. 1. Evezőalakú tüskék. (Radioli remiformes.) (X. tábla, 248., 249. ábra.) A megvizsgált példányok a következők: (MM) A müncheni Palaeontologiai Museumban. a) 1 "5 vastag — - 1 "9 vastag Tényleges hosszúsága Becsült hosszúsága . Legnagyobb szélessége A gyűrű szélessége . A gyűrű vastagsága . 27. szövegábra. . 18*7 22*5 (24*3 MÜNSTER re9"6 constructiójában) 3*2 2'4 Eredetije MÜNSTER (1841) IX. tábla, 12. ábrájának. Holotípusa a Cidaris reniiferá-nak. A példány kissé összezúzódott, úgy hogy vastagsága valószínűleg nagyobb volt a mostani tényleges méreteinél. A rajta észlelhető médián horpadás talán nem csupán zúzódásnak tulajdonítható. A vastagság csúsztatva beállítható érintőkörző lapos pofái között méretett, a médián horpadás tehát nem jött számításba.