A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
124 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. tosuljanak, bár nem akkora mértékben, hogy a lemezek egyszerűségét, vagy a pórus-párok uniseriális voltát megzavarta volna. A fogacskák elenyésznek, mielőtt elérnék a meridionális bordát, mely utóbbi igen gyenge. (197. ábra.) A peristomiális szegély gyengén domborúan hajlik, csekély, de világos interradiális kimetszéssel. A belső felszínhez tapadó anyakőzet miatt nem lehet meggyőződni arról, vájjon van-e a szegélynek megvastagodott bordája. Látható azonban két erős interambulacrális nyúlvány, melyek szemmelláthatólag meglehetős meredeken emelkednek ki az interambulacrum felszínéből, azután élesen visszahajolnak adapicális irányban; pontos körvonalaikat elhomályosítja az anyakőzet, mely több napi munkának sem engedett. (196, 197. ábra.) A b példány leírása. — Töredék, mely az a-hoz hasonló, de kisebb és szemmelláthatólag ugyanazon faj fiatalabb egyénéből származik. Az a oszlop 4 teljesen kifejlődött szemölcsöt s peristomiális szélén egy továbbinak a maradványát foglalja magában. Adapicális végén a legközelebbi interambulacrális belső fele is megmaradt. A b oszlop 5 teljesen kifejlődött szemölcsöt tartalmaz. (A töredék a következőkben tér el a holotípustól. Az interambulacrálisok közötti varratok tisztábbak. Az interradiális depressio valami csekélységgel világosabb s a peristomumig terjed. A kúpok határozottan excentrikusok, a szemölcsök adapikális oldala felé. A peristomum interradiális kimetszése kissé határozottabb. A fogacskák nem világosak. A perignathikus övet borda képviseli, mely az interrádiuson keresztül végig folytonos; aborálisan áthajlított nyúlványok nincsenek. (192—194. ábra.) Itt következnek e két példány méretei milliméterekben : a példány b példány Az a oszlop adambulacrális szegélyének hossza (4 lemez) 4.4 3.2 A b „ „ „ „ (5 lemez) 5.1 nem maradt meg Két b oszlopba tartozó lemez méretei 1-sö 5-ík 1-sö 5-ik Magasságuk vagy vertikális átmérőik 1.0 1.25 0.65 0.85 Haránt átmérőik 4.1 6.3 2.6 kb. 4.6 A szemölcs közepének távolsága a lemez szélétől 1.9 2.2 1.1 kb.1.8 A szemölcsök átmérői 0.6 0.9 0.5 0.7 A kúpok átmérői 0.3 0.35 túls. elmosódott. Az interambulacrum közepének vastagsága az 5-ik lemezen 0'5 mm. A szegély felé jelentékeny vastagodás, majd hirtelen vékonyodás észlelhető; ezeket a méreteket egyebekkel együtt elhomályosítja az anyakőzet. E pont távolsága az adorális szegélytől körülbelől 5*2. A vastagság az interradiális nyúlványok legmagasabb pontját mérve az a-nál 3*1. A faj rokonsága. — Interambulacrálisainak alacsonysága, valamint azon tulajdonsága alapján, miszerint a scrobiculák következetesen akkora mértékben összefolynak, hogy inkább négyszögleteseknek látszanak, semmint kerekeknek, a M. uiargaritatum eltérni látszik az összes ismert Mesodiadema fajoktól. Említést érdemelnek még a következő megkülönböztető bélyegek: a M. Marconissae tökéletlen scrobiculáris gyűrűje, szemölcseinek nagyobb viszonylagos méretei és nagyobb távolságuk az adambulacrális szegélytől; a M. Lamberti orális felszínén a szemölcsök összekeveredése a dudorokkal; a M. simplex kisebb, kevesebb számú és kevésbbé fejlett szemölcsei, melyek „au bord adambulacraire" 1 helyezkednek el. 1 Az adambulacrális szegélyen.
