A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

74 A Balaton triászkorú tüskésbőrtíi. Ezek a számok megegyeznek azokkal, melyeket LAUBE a T. subsimilis-ve vonatkozólag közöl, a lemezek elrendeződése pedig megegyezik az e faj holotipusán észlelhetővel. LAUBE VIII. b táblájának 4. ábrája azonban, ha ugyan egyáltalán helyes, világosan arra mutat, hogy LAUBE nem számította az adorális végen lévő apró lapokat s a holotípus szintén több mint 4 lemezt sejttet oszloponként. Annyi bizonyos, hogy a Brit. Mus.-beli 36479. sz. kis példányon az egy ambulacrumba eső két oszlop egyike 5 lemezből, másika 4-ből áll, az E8547. számúban pedig úgy látszik mind a két oszlop 5 lemezből állt. Valamennyi interambulacrális, a kicsiny adorálisokat kivéve magasabb, mint széles, míg ellenben a T. subsimilis-né\ a magasság körülbelül egyenlő a szélességgel. A meridionális sorokban bármely két scrobicula között nagyobb köz van, mint a legnagyobb szomszédos scrobicula átmérője ; a T. subsimilis-né\ ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. A bal és jobb oldali oszlop egymással szomszédos scrobiculái között lévő hézag az interradiális mezőn keresztül mérve csupán a szélesség felével egyenlő. A scrobiculák élesen bemélyednek, bár a Triadocidaris-nak DOEDERLEIN diagnózisa szerint lapos scrobiculái vannak. A T. subsimilis-nél kevéssé besülyedtek lehetnek. A púpok, melyeken olykor a bazális terrassz gyenge nyomai is láthatók, meglehetősen egyenes, vagy kissé homorú lejtővel fennsíkká emelkednek, mely valamivel magasabb a scrobiculáris szemölcsök tetejénél. A fennsík határozottan szélesebb, mint a kúp, párkánya nincs, s bár rendesen sima, néha mégis a bordázottság egyes gyenge nyomait viseli. A kúp kerek, kissé alámetszett; meglehetős nagy lyuk van rajta, melynek körvonala különösen az adorális szemölcsöknél, függőleges irányban megnyúlhatik. A T. subsimilis fennsíkja nem oly magas, kúpja azonban aránylag szélesebb és sokkal kiállóbb. A következő méretek meg fogják világítani az előzőkben mondottakat: T. persimilis T subsimilis a b holotípus 36479 A legnagyobb interambulacrális magassága . 5"8 4-2 7-5 2-8 A » » szélessége . . 54 44 7-5 34 A scrobicula átmérője 3-0 2-3 5-2 215 A púp » körülbelül 2-0 — 3-2 L3 A kúp » » L0 0-82 2-4 0-75 Az intertubercuíáris mező függőleges mérete az ambitusnál . 3-6 27 ? 3-5 0-8 Ugyanaz, közelebb az orális pólushoz 2-3 23 2"7 0-8 Az interambulacrum legnagyobb szélessége . 7'3 5'6 12-8 54 Az ambulacrum » » ... 20 2-0 35 L6 A pánczél magassága 10"2 — 18-+? 6-3 A pánczél átmérője . 147? 12-0? 30'0? 1L25 Ezekből a méretekből kiderül, hogy bár a két faj kisebb s valószínűleg fiatalabb példányai között, — a mrnt az különben nem is várható másként, — az eltérés nem oly jelentékeny, mint a nagyok között, mindazonáltal még ezek is mutatják a fenn említett eltéréseket. A scrobiculáris gyűrű 14 —15 másodrendű szemölcsből áll, melyek közé dudorok, vagy harmadrendű szemölcsök illeszkednek be, mikből gyakran kettő helyezkedik el radiálisan mindenik közbe, pontosan ugyanúgy, a mint azt LAUBE ábrázolja