A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Terminológia. Pánczéltöredékek. 65 Még azokban az esetekben is, midőn a scrobicula szintes az extrascrobiculáris felszínnel, midőn tehát következéskép a scrobiculáris körsáncz nincs jelen, rendesen megjelöli a scrobicula határait a scrobiculáris gyűrű. Ha még ez sem fejlődik ki, akkor a scrobicula az extrascrobiculáris felülettől az utóbbin észlelhető, szemölcsökből vagy szemcsékből álló általános díszítés révén üt el. A scrobiculáris körsáncz és a scrobiculáris szemölcsgyűrű közötti megkülönböztetés esetleg ellentmond egyes kiváló szerzők szokásának, de összhangzásban látszik lenni a név első indítványozójának, GRAS A.-nak nyelvezetével („Ce scrobicule est parfois bordé á sa circonférence d'un cercle plus ou moins saillant et serré de tubercules, cercle que nous appellerons scrobiculaire".

1 1848, 301. 1.). Ha világos intertuberculáris mező iktatódik be egy délkör scrobiculáris gyűrűi közé, akkor a scrobiculákat világosak nak (distinct) és különállók nak (separate) nevezzük. Ha a scrobiculáris gyűrűk egyenként, magukban véve teljesek, de ilyen köz nem választja el őket, akkor a scrobiculák világosak, de csatlakozók (adjacent). Ha a scrobiculáris körsánczok teljesek maradnak, de a gyűrűk űgy találkoznak, hogy a scrobiculák között csupán egy sor szemölcs foglal helyet, akkor a scrobiculák érintkezők (contiguous). Ha a scrobiculák oly szorosan vannak, hogy gyűrűik és körsánczaik is hiányosak és az egyik scrobicula beleolvad a másikba, akkor a scrobiculák összefolyók (confluent). Az alámetszett nyak, a fennsík, a párkány és a bordázottság élettani jelentése nem tűnik ki egyszerre. Arról a belső hüvelyről, mely a púpot a tüskével összeköti, azelőtt feltételezték, hogy ruganyos ligamentum rostokból áll, J. v. UEXKÜLL (1899, Zeitschr. f. Biol. XXXIX., 73. 1.) azonban kimutatta, hogy izmok alkotják és arra szolgál, hogy a tüskéket mereven felállítva tartsa; a bazális terrassztól kiindulva a púp bordáin keresztül húzódik s a tüske bázisához tapad, az előbbinek esetleges bordázott gallérja alatt. Ezek szerint sem a púp bordái, sem a közöttük lévő árkok nem szolgáltak a belső izomrostok tapadására. Mindazonáltal egyenes vonalban tarthatták a rostokat, ilymódon megakadályozva a tüskék elcsavarását. Az a köz, mely a belső izomhüvely alatt a nyak alatti bemetszés és a fennsík kivájtsága folytán keletkezik, részben talán megtakarításra vezethető vissza, de az is lehet a czélja, hogy megkönnyítse az acetabulum mozgását a kúp fölött, — vagy hogy helyet engedjen az izmok duzzadásának, mikor a tüskét lehúzzák, — végül, hogy lágy fekvőhelyet képezve, esetleges nyomás vagy ütés alkalmával a megsérülés ellen megvédje az ideggyűrűt, mely pontosan ebben a szintben fekszik a szemölcs és a tüske egyesülését borító epidermisben. Az interambulacrumok még bátralévő díszítése szemölcsökből, vagy szemcsékből áll, melyek közül az előbbiek kúpos (mamelonate) alakjukkal válnak ki. Ezek a szemölcsök másodrendűek, harmadrendűek és így tovább, nagyságuk szerint. A fő scrobiculáris szemölcsök úgyszólván változhatatlanul nagyobbak, mint bármely mások s ezért másodrendűek. A másodrendű szemölcsök gyakran scrobiculásak, úgyszintén lehetnek lyukasak és bordásak is. A szemcsék nem kúposak, nem lyukasak, nincsenek bordáik, nem scrobiculásak. Gyakran használatosak a következő kifejezések: „miliaries", „miliary tubercles", avagy „miliary granules", az alkalmazásukban azonban nagyfokú bizonytalanság észlelhető. DUNCAN (1889, 298. 1.) szerint a miliariák „are very small tubercles incomplete in their division into parts", holott a „granules are more or less nodular projections of the test".

2 1 Ezt a scrobiculát néha a kerületén többé-kevésbbé kiemelkedő kör szegélyezi, melyet szemölcsök zárnak körül, egy kör, melyet scrobiculárisnak fogunk nevezni. 2 Igen apró szemölcsök, melyeknek tagozódása tökéletlen, míg a szemcsék többé-kevésbbé csomós nyúlványai a pánczélnak. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. 1. köt. I. rész Pal. függ. 5