A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
62 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. DES MOULINS C. Etudes sur les Échinides. Actes Soc. Linn. Bordeaux, VII., 167— 245. 1., 315—432. 1. és IX., 45-364. 1.; 1837. Külön kiadva 1 -520. 1. GRAS A. Destr. des oursins foss. du Dépt. de l'Isére Bull. Soc. stat. Isére, IV. 289. és 444. 1.; 1848. WRIGHT T. Monograph on the Brit foss. Echinodermata of the Oolitic formations. I. rész, London, Palaeontogr. Soc.; 1857. DESOR E. Synopsis des Échinides fossiles, X —XIII. 1.; 1858. AGASSIZ A. Revision of the Echini, IV. rész, Illustr. Catal. Mus. Comp. Zool. Harvard, 1874. LÓVÉN S. Études sur les Échino'idées. Svensk. Vet. Akad. Handl. (n. s.) XI. 7. sz.; 1875. DUNCAN P. M. Revision of the . . . Echinoidea. J. Linn. Soc. Zool., XXIII.; 1889. 1.: 295-304. ábr. A legutóbb említett szerző elnevezéseit követtem, a mennyire lehetett, minthogy azonban a leírás pontosságának növelése az elfogadott műszavak revízióját és újak hozzáadását követeli, félreértések elkerülése végett felhívom e helyen a figyelmet egynéhányra azok közül, melyeket e munkában gyakran használtam. adapicális irány interradiális ferde varrat varrat 4 ad- perradiális radiális varrat varrat az interambulacrum oszlopai az ambulacrum oszlopai adorális irány 6. szövegábra. Az Echinoidák ambulacrumainak és interambulacrumainak általános elhelyezkedése. adapicális irány T > adorális irány 7. szövegábra. A nyilak az Echinoida ambulacrumok zsindelyeződésének rendes irányát mutatják. Egy szabályos Echinoida pánczéljának rendes állásában van felső, a p i c á 1 i s pólusa és alsó, orális pólusa. E pólusokra vonatkoztatva a pánczélon és annak összetevőin megkülönböztetünk adapicális és adorális régiókat. Olyanféle elnevezésekre, mint pl. dorzális, ventrális, abactinális, actinális, — melyek rendesen zavart okoznak, — nincs szükség. Itt csupán a c o r o n á val foglalkozunk, vagyis a pánczéllal, leszámítva az apicális készüléket, valamint a peristomiális és periproctális hártyák lemezeit. A Corona ambulacrum o k ból (melyeket szabatosan ambulacrális areáknak kellene nevezni) és interambulacrum o k ból áll. Ezek az „ambulacro-interradiális, verticális varratok"-ban (DUNCAN) találkoznak, melyeket itt adradiális varratoknak (suture) nevezünk. (6. szövegábra.) Mindenik interambulacrum lemezekből áll; ezeket interambulacrális oknak (interambulacrals) nevezzük; a következőkben tárgyalt génuszoknál, a Tiarechinidákat kivéve, két függőleges oszlopba (column) rendeződnek, melyek zegzugos varratban, az interradiális varratban találkoznak. Mindenik ambulacrum az ambulacrálisok két oszlopából áll, melyek a perradiális varratban találkoznak. A mi a felállítást illeti, a hol csak lehetett LOVEN számozását (1875, 13, 14, 20 és következő lapokon) használtam. Ennek megfelelően
