A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Crinoidea, Pentacrininae. A cirrus-facetta szintes, vagy kissé kiemelkedő, az epizygális alsó felén foglal helyet s majdnem annak alsó széléig ér; harántul elliptikus, pereme jól kifejlődött, lumenje centrális, néha pereme van. A fulcrum két dudor alakjában a harántátmérő felett ül s attól néha 60°-os szög alatt elfordulva felfelé convergál. A leírt anyag. — E faj nyéltöredékei nagyobb bőségben kerültek elő, mint bármely másé, vagy azért, mert a gyűjtésnél véletlenül nagyobb telepre bukkantak, vagy azért, mert talán igazán ez a legközönségesebb crinoidája Veszprém vidékének. Majdnem valamennyi a veszprémi VI. szelvényből származik. Közülök 7855 darab a czédulák szerint az e 4 rétegből származik, nyolcz pedig az e rétegből, további megkülönböztető számjelzés nélkül. Négy példányt utólag küldött LACZKÓ professzor Veszprémből, a Csősz dombról és egyet a veszprémi Giricses domb mélyebb réteges mészkövéből. A 90—100. ábrában feltüntetett 10 normális példány mind a VI. szelvény e 4-el jelölt rétegéből való és a 94. ábra eredetije szolgál holotípus gyanánt. Valamennyi cassiani korú. A példányok leírása. — A következő, milliméterekben kifejezett méretek a nyéltagok átlagain alapulnak: Átmérő 0-8 1-0 1-15 1-2 1-3 1-5 1-5 1-6 1-6 1-65 Az internodális magassága 0-56 0-8 0-75 0-6 0-75 0-7 0-86 0-72 0-76 0-8 Az epizygális magassága . — — 0-75 — 0-8 0-9 095 0-9 0-9 — Átmérő 100, magasság = 70 80 65 50 57 46 57 45 47 48 Átmérő 1-7 1-8 1 '8 1-9 1-9 2-1 2'2 2-3 2-8 Az internodális magassága 0-8 064 073 0-8 0-87 0-76 0-8 0-83 1-0 Az epizygális magassága . 0-9 09 — 0-9 l-l —— — — Átmérő 100, magasság = 41 30 40 42 45 36 36 36 35 Az oldalfelületek domborzata (94, 95. ábra) éles és igen jellemző. A finom varratborda a bordákkal együtt gyakran ki és behajlik és így hajlandóságot mutat dupla gyöngysor képzésére. A legszembeszökőbb jellemvonás mindenesetre az epizygális interradiális szögeinek keskeny, legömbölyödött bordák képében történő kiemelkedése, melyek ívhez hasonló görbülettel jócskán túlnyúlnak a nyéltag általános szintjén ; közöttük fekszik a széles, mély és élesen határolt radiális mélyedés, melyben a világos, kissé kiemelkedő cirrus-facetta foglal helyet (97, 98. ábra). Egy intersyzygium, az epizygálissal felfelé tartva drágakövekkel díszített jogarra emlékeztet, melyet királyi korona tetőz be. így a faj triviális neve: a sceptrum nem csak erre az ötletre támaszkodik, hanem a fütykös: a scipio feletti felsőségét is jelzi. A nodális duzzanat terjedelmét a következő, milliméterekben kifejezett méretek mutatják: Az internodális átmérője . . . 1'6 l-5 A nodális átmérője 1*8 í'7 Az internodális magassága . . . 0"72 0 86 A nodális magassága . . . . 0'9 0'95 A megnövekedett radiális kimetszés a hipozygálisokat is megváltoztatja, de sokkal kisebb mértékben s interradiális bordáknak nyoma sincs rajtuk.