A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
17 13. Lagena clavata ORB . sp. I. tábla, 12., 13. ábra. 1884. Lagena clavata ORB . sp. BRADY : Challengerreport. p. 456. 1893. » » » HÄUSLER : Lagenidenfauna d. Pholadomyenmergel p. 14. Pl. I. Fig. 17—22. Hosszúsága: 0"468 mm., 0 577 mm. Szélessége: 0 171 mm., 0 296 mm. Ezt a típust BRADY a L. laevis MONT. sp. változatául veszi. A két bakonyi példány közül az egyik ORBIGNY típusának megfelel, a másik pedig hosszú alakjával a L. gracillima SEGU. sp t is megközelíti. Elterjedése a L. laevis MONT. sp. ével egyezik; a csopaki estheriás márga b ó I kerültek ki példányai. 14. Lagena apiculata Rss sp. 1895. Lagena apiculata (Rss.) JONF.S : Cragforaminifera P. II. p. 179. PL. I. Fig. 27. Hosszúsága: 0 343 mm. Szélessége: 0'163 mm. A tridentinuszos mészkő márgás közbetelepüléséből Felsőörsről és a csopaki estheriás márgában találtam idetartozó példányokat. Liásztól kezdve közönséges alak. 15. Lagena gracillima SEGN. sp. 1895. Lagena gracillima (SEGU.) JONES : Cragforaminifera. P. II. p. 183. PL. I. Fig. 36 37. Hosszúsága: 1 mm. Szélessége: 0 327 mm. Hosszúkás, orsóalakú két végén erősen kihúzott típus. Példányaink között egy zömökebb BRADY LVI. táblájának 19. ábrájához hasonló 4. ábra. változat is van. Szintén a liászig ismeretes. Példányaink a tridentinu- Lagena 1 " L " 1 ' , • 1 • , , , , , , , ,, gracillima szos mészkőből es a csopaki estheriás margabol valók. SEGU. sp. 16. Lagena marginata WALK & BOYS. 1895. Lagena marginata WALK. & BOYS. JONES: Cragforaminifera P. II. p. 199. PL. I. Fig. 33. 34. Hosszúsága: 0467 mm. Szélessége: 0-260 mm. A L. laevigata Rss.-el szemben ehhez a típushoz olyan összenyomott alakok tartoznak, melyeknek többé-kevésbbé kifejezett élük van. Eddig a krétáig volt kimutatva. A csopaki estheriás márgából, a veszprémi Jeruzsálemhegy physocardiás márgájából és a Kopácsy-major melletti rétegekből kerültek ki idetartozó példányok. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. füg"-. 5. ábra. Lageiul marginaler A WALK. & BFHS,. 2 f
