A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
28 A Bakony tri asz korú tüskésbó'rűi. fenekével, azonban ezen felszín alá is lesülyedhetnek, különösen a közepük táján; ritka esetekben pedig kissé kiemelkednek e szint fölé. Az udvarok az internodálisokat összetartó ligamentum kötegek helyzetét jelzik, tehát ligamentum areáknak is nevezhetnők azokat, ha nem volnának a syzygiumokig nyomozhatok, ahová a kötegek már nem hatolnak keresztül. Az udvarokat körülvevő bordák az udvarok körvonalaira merőlegesen igyekeznek elhelyezkedni; az adcentrális bordák az areán esetleg jelenlévő szemcsékbe beleolvadhatnak. Azokat a bordákat, melyek valamely szirom oldalai mentén feküsznek és nem érik el a kerületet, adradiális bordáknak (adradial crenellae), azokat pedig, melyek elérik a kerületet, kerületi bordáknak hívjuk. Az egyik szirom adradiális bordáit a szomszédos szirom bordáitól radiális hézag (radial space) választhatja el. A Pentacrinus-nál (s. str.) e hézag nagy adradiális bordák radiális hézag N^ \ tompító lap lumen centrális area 3. szövegábra. Három szelet átmetszete, I, II, III-al számozva, egy Pentacrinina internodálisának izülő felületéből. A lumen ötszögű, a centrális area kiemelkedő, a felső részen látszik, hogy összenőtt szemcsékből keletkezett. Az udvar bemélyedt az I. szeletben, szintes a Il.-ban. kiemelkedő a III.-ban. Az I. és III. szelet közötti radiális bordacsoport egymásba kapaszkodó bordákból, a III. másik oldalán lévő csoport villaalakú bordákból áll. Az I. szelet alsó oldalán lévő radiális bordacsoport Balanocrinus tipusú. „ udvar /perradiális bordák peripheriális • bordák össze_ _ folyó bordák háromszög, melynek csúcsa a centrális areánál, alapja pedig a kerületi peremen van. Az Isocrinus-nál előfordulhat a radiális háromszög, de sohasem közelíti meg annyira a centrumot, avagy ellenkezőleg az is meglehet, hogy a radiális hézag csupán keskeny radiális árokra (radial groove) szorítkozik, mely az ide csatlakozó szomszédos izülő felület megfelelő árkával radiális csatornává (radial canal) tevődik össze. Ez a csatorna a centrális areától (nem a lumentől) a kerületig húzódik, ahol a varratvonalon mint radiális pórus ( CARPENTER P. H. szerint «interarticuláris pórus») tűnik elő ; ez rendesen csupán a nyél proximális régiójára szorítkozik. Az Isocrinus legtöbb nyéltagján, különösen a nyél distális régiójából származókon a radiális hézag vagy kicsiny háromszögre korlátozódik, vagy kimarad, úgy hogy az adradiális bordák a két szomszédos szirom határán találkoznak és vagy váltakozva egymásba kapaszkodnak, vagy szimmetrikusan egymáshoz csatlakoznak a végeikkel, villák sorát képezve, melyek hegye elfordul a centrumtól. Az adradiális bordák ilyen
