A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
Ba, konyi triászfo ra, m iniferá k. 13 zottságból semmisem látszik, legföljebb egyes példányoknál egy csekély hosszanti barázda ad némi tagoltságot. Szájnyílás alakja nem látható, úgy látszik azonban, köralakú. Példányaink között megkülönböztethetünk egy keskenyebb, hosszabb és egy zömök, szélesebb változatot, a melyeket átmeneti alakok tesznek összetartozóvá GÜMBEL ezt az alakot a polymorphina-nembe helyezte, de leírásában azt írja: «Es bleibt daher um so mehr, als auch die Anzahl der Kammern nicht ganz sicher ist, die Zugehörigkeit zu Polymorphina zweifelhaft ; vielleicht gehört diese Form sogar zu Bioder Triloculina->. A mellékelt ábrán feltüntetett csiszolaton a kamrák váltakozó elrendeződése látható, azért joggal helyezzük ezt az alakot a miliolina-nembe. Ez a típus, alakban emlékeztet a M. amygdaloides BRADY-re, még inkább a M (Sigmoilina) celata COSTA sp.-re, csakhogy még megnyúltabb s kamrái más elrendeződésűek. GÜMBEL az alpesi Cardita £MZ#to-tartalmú rétegekből írta le, a Bakonyban a csopaki estheriás márgában közönséges. Peneroplidinae. 3. Corttuspira pachygyra GÜMB. I. tábla, 2. ábra. 1869. Cornnspira pachygyra GÜMBEL : Foram. v. St. Cassian. p. 178. Taf. V. Fig. 9. 10. 1895. » » » JONIS: Cragforaminifera. p. II. p. 127. Fig. 15. Átmérő: 0295 mm. Vastagság: 0062 mm. Egyetlen példányunkon négy kanyarulat jól látszik, de még egy ötödik is feltételezhető. Külalakja és keresztmetszete GÜMBEL típusával jól egyezik. A laposan egy síkban fekvő kanyarulatok adják a faj megkülönböztető jellegét. GÜMBEL a cassiani rétegekből említi, példányunk raibli rétegekből a nosztori nuculás márgából való. 4. Cornnspira carinata COSTA sp. I. tábla, 3. ábra. 1884. Cornnspira carinata COSTA sp. BRADY : Challengerreport. p. 201. PL. XI. Fig. 4. 1895. » » » JONES: Cragforaminifera p. 131. Átmérő: 0430 mm. Vastagsága : 0'076 mm. Keskeny kanyarulatainak külső oldalán haladó sekély barázda és a lapos korongalak adják a faj jellegét. A C. Reussi BORN , alakkörébe tartozik, de ettől barázdált kanyarulatai jól megkülönböztetik. Jelle mző harmadidőszaki alak. A felsőörsi tridentinuszos rétegekből került ki egy jól felismerhető példánya. 1. ábra. Hosszanti csiszolat a Miliői, longirostris GÜMB. sp.-ből.
