A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
10 Bakonyi triász for a mini ferák. 7. Veszprém Ányos uccai márga. Foraminiferákon kívül csak ostracodákat leltem benne. Faunája a következő alakokból áll : Lagena globosa MONT. sp. Nodosaria radicula L. sp. > ( Dentalina) sp. Cristellaria crepidula F. & M. sp. » gibba ORB. » convergens BORN. » 8. Veszprém —jutási vasútvonal (VI. szelv. [g—h] tag) tüsketöredékek és ostracodák mellett csak egy közelebbről meg nem határozható nodosaria két töredékét tartalmazta. Ezek volnának az iszapolt anyagok vizsgálatának eredményei. Látjuk, hogy a foraminiferák csak a középső triász felső és a felső triász alsóbb rétegeiből kerültek ki, míg az alsó triászbeli üledékek meddők. A mészkövek és dolomitok vékony csiszolatainak átvizsgálása ebből a szempontból egészen negativusz eredményt adott. A legtöbb kőzet annyira metamorfizált vagy átkristályosodott, hogy nemcsak foraminiferák, hanem semmiféle szerves maradvány nem ismerhető föl bennük. Csak néhány kagylósmészkő (Vörösberény) és füredi mészkő (arácsi völgy) csiszolatban találtam fölismerhető spongiatűket. Míg a bakonyi alsótriászrétegek meddősége specziális keletkezési viszonyokban leli magyarázatát, addig a felső triászrétegekben a foraminiferák hiánya kétségtelenül a megtartás rovására írandó. Különösen feltűnő, hogy a dachsteini mészkőben, melyből PETERS a globigerinák kőzetet alkotó tömegét írta le szintén meddő s az átvizsgált nagyszámú csiszolatok közül csak egyetlen-egyben találtam egy cristellariára emlékeztető rossz metszetet.
