A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék

Bakonyi triasz-korú tabu lata-, hryozoa- és hydrozoa- félék. 13 11. Monotrypa (Diatrypella) baconica n. f. I. tábla, 24., 25., 26. ábrák. Kicsiny, kocsányos, fordított kúpszerű darab, a melynek felülete ismeretlen előttem, minthogy a példányt már csiszolva kaptam kézhez. Alsó oldalát vékony, gyengén ránezos epitheka födi. Számos sejtje majd mind egyenlő, gyengén lekerekített. Fala teljesen szerkezet nélküli s szabálytalanul megvastagodott. A kicsiny sejtek a bimbózással keletkezett csövek kezdő sejtjei, a miként cz sok más fajon is előfordul. Hosszanti metszetben ezek a csövek többé-kevésbbé szabályos, általában egyenlő távolságban álló fenéklemezeket mutatnak. Lehetetlen volt erre a fajra nézve további jegyeket megállapítani. Ezek is elégnek látszanak azonban arra, hogy ezt a fajt a monticitliporákhoz számítsam, s a szabályszerű fenéklemezek, a a hasonnemű sejtek, a megvastagodott fal és epitheka alapján Monotrypá-nak, illetőleg Diatrypella-nak határozzam meg. Átmérője: 16 mm., magassága 10 mm., a sejtek átmérője 0 7—1 mm. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. 12. Monotrypa (Diatrypella) decipiens n. f. I. tábla, 30., 31., 32. ábrák. Kicsiny, lencseszerű példány, a melynek alsó oldalát meglehetősen vastag, ránezos epitheka födi. Felületén meglehetős nagy, szabálytalanul lekerekített sejtek vannak, a miket igen vastag, körkörösen rétegzett fal választ el. A sejtek egymásközt majd mind megegyeznek, a kisebb sejtek csupán az újonnan keletkezett sejtek kezdőkamrái. A sejtek itt-ott kicsiny, tompa nyúlványok gyanánt tűnnek elő, a mi a Ckaetetes-ekre jellemző. Ezek azonban nem osztódásban levő sejtek, mert a csövek szaporodása csupán bimbózással történik. Ezért a tompa tüskék csak a falak szabálytalan megvastagodásai gyanánt tekinthetők. Választóvonalat észre nem vehettem, azonban minden sejt körül a körkörös rétegzés azt mutatja, hogy a fal két rétegsorozatból áll, s ezért valódi Monticuliporadsmérwe van A darab belsejében a megtartás állapota igen kedvezőtlen. Csupán szabálytalan, bimbózással szaporodó csöveket láthattam, a miket nagyobb s kisebb szabálytalan fenéklemezek hidalnak át, s erősen megvastagodott falak választják el egymástól. A falak megvastagodása, a hasonlónemű sejtek és az epitheka jelenléte folytán ezt az új fajt a Diatrypella-alnembe kell sorozni. A darab nagyobbik átmérője 19 mm., a kisebbik 12 mm , magassága 8'5 mm. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. v. NEM: Stenopora LONSD. 13. Stenopora (?) Kochi n. f. 1. tábla, 18., 19., 20. ábrák. Ebből a fajból két példányom van, a melyek közül az egyik félgömbszerű alak, a másik buzogányszerű. Alsó oldalát vékony, gyengén ránezos epitheka födi.