A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Melczer Gusztáv: A Balatonfenék homokjairól
A BALATONFENEK H OM OK j AIROL. IRTA DR. MELCZER GUSZTÁV. LÓCZY tanár úr szíves felszólítására balatoni homokokat vizsgálat alá vettem ásványtani szempontból. A TREITZ PÉTER agrogeologus úrtól átvett, már iszapolt anyagból azokat választottam ki, a melyek szemecskéi elég nagyok, mivel tudvalevó'leg a túlságosan kicsiny szemecskéjű, úgyszólván porszerü homokot ásványtani szempontból megvizsgálni szinte lehetetlen. Sűrű szitákkal a kiválasztott anyagokból is eltávolítottam a porszerű anyagot és megfelelően hígított THOULET-Oldattal elkülönítettem belőle a kvarczot és a hozzá hasonló tömöttségű szemeket ; ezek túlyomó része tudniillik a homok eredetének megítélése szempontjából nem jöhet tekintetbe. A megmaradt nagyobb fajsúlyú próbákat vagy ismét ketté osztottam nagyobb tömöttségű TnouLET-oldattal, vagy mindjárt mikroskóppal vizsgáltam szárazon, majd különböző fénytörésű oldatokban (THOULEL-Oldat, bromnaphtalin, jodmetylen és az utóbbi kettőnek keverékei). Mikroskópul egy FuESS-féle jól felszerelt (Modell I.) készülék szolgált; a szemek kicsinységénél fogva többnyire 111-as okulárt és 4-es és 7-es objectivet kellett használni. A kérdéses homokszem fénytörését az említett különböző oldatokkal határoztam meg közelítőleg az ú. n. BECKE-féle fénysáv megfigyelése által; a pleochroismust, kioltást, az optikai karaktert, az optikai tengelyek helyzetét és szögét stb. a szokott módon határoztam meg, megfelelő magasságba hozva a mikroskóp világító készülékét, végre egyes esetekben chemiai reakcziókat is alkalmaztam. Igen sok esetben a homokszemecskék a maguk gömbölyödöttségében és kopott felületükkel kevéssé alkalmasak a vizsgálatra, úgy hogy biztos meghatározás végett a megfelelő szemeket izoláltam és alkalmatos módon ráütéssel vagy összenyomással több részre osztottam egyúttal a hasadás megfigyelése végett. A homok ezen vizsgálása tehát meglehetős körülményes, de szükséges, mert kényelmesebb vizsgálat biztos eredményre nem vezet. Újabban egyébiránt ez az izoláló módszer már a szilárd kőzetek vizsgálata alkalmával is használatos és ajánlható, mert az egyes ásványszemek viselkedése csiszolatban a mikroskóp alatt sokszor nagyon is hasonló egymáshoz, úgy hogy őket kiválasztás és a fenti módszer alkalmazása nélkül biztosan meghatározni nem lehet. Ezen módszer gyakoribb alkalmazása esetén és több chemiai kísérlettel mindenesetre kevesebb volna a petrographiában az ásvány- és kőzetnév ! A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. *
