A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 87 Mitilus acutecarinatus BITTN. Nucula strigilata GOLDF. Myophoria inaequicostata KLPST. Megalodus sp. ind. Physocardia (?) sp. ind. Worthenia Joannis Austriae Naticopsis sp. Trypanostylus cf. Konincki MSTR. Trachyceras austriacum MOJS. sp. „ sp. ind. Isculites cf. obolinus MOJS. KLPST. A Lánczi márgáit és meszeit mint mondám északfelől a Harangozódomb dolomitja szegélyezi, de velők közvetetlen érintkezésben nem áll, mert kettőjük közé egy felszántott lösznyelv helyezkedik. A Harangozódomb dolomitjának faunáját nem ismerem és csak viszonylagos helyzete alapján mondhatom fődolomitnak. Lánczitól nyugatra kígyózik fel Jutástól Veszprémig a veszprém—jutási vasúti szárnyvonal. Ez a 4 km. hosszéi vasút a veszprémi márgaöv derekát vágja ketté, mert a feltörés éppen itt éri el legnagyobb szélességét. A Lánczi és a veszprém—jutási országút közé eső dűlők véges-végig csupa szántóföld és így a vasút építése előtt misem árulta el ezen terület altalajának mivoltát. Csak a Táborállási-dülő közepetáján volt egy-két régi kőgödör, de ezt is sűrű gaz rejtette el szem elől. A vasúti árkolás azonban az ekénél mélyebbre hatolván, az altalajt összetevő kőzetet is felszínre hozta s így a terület gyengén hullámos voltának megfelelően ismételten szelt át egyes rétegsorozatokat, a melyek gazdag paleontologiai tartalmukkal nagyon kívánatossá tették az itt kínálkozó adatok mielőbbi összegyűjtését. Én mindjárt a vasútépítés alkalmával, tehát még 1896-ban iparkodtam á feltárt csoportokat összetévő kőzetek minőségét feljegyezni s a belőlük kikerült kövületeket összegyűjteni, tudván azt, hogy későbben azok helyszíni tanulmányozását megakadályozza egyrészt a műtest rongálásának tilalma, másrészt a felburjánzó növényzet, a mely az ily márgás összetételű talajt csakhamar teljesen ellepi. Az itt átszelt rétegsorozatokat öt szelvénybe foglaltam össze, a melyek tagozódását s paleontologia tartalmát az alább következőkben adom közre. 1 A veszprém—jutási vasútvonalnak Veszprém felől számított első kanyarulatánál a műtest melletti árokban egy dolomit fekszik. Ez a lánczii alsó dolomithoz hasonló petrografiai jellegekkel felruházott dolomit képezi itt is a feltárt legmélyebb tagot, a mely épp úgy, mint a tőle nyugatnak vagy 100 lépésnyire fekvő alacsony börcz, dolomitja márgák alól búvik ki. Mindkét helyen vastag padokban fekszik a felszínen. Kőzetük azonban kissé elüt egymástól is, de a fődolomitétól is. Ugyanis a vasúti árkolásban fekvő dolomit anyaga — kivált a felső padokban sötétszürke, itt-ott zöldes árnyalattal; felületét rövidebb hosszabb fehéres csíkok tarkítják a melyeknek egyike-másika különösen vékony csiszolatban kövületátmetszetnek mutatkozik. Egy közelebbről meg nem határozható cidaristüskét is találtam benne. 1 Ezen üt (l—V.) szelvénynek egyszerű alkata a ra zban való közlést feleslegessé teszi. b) Veszprém—jutási vasiit. I. szelvény.