A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
ELŐSZÓ. M IDŐN a magyar földrajzi társaság munkarendjébe vette a Balaton és környéke természeti és művelődési viszonyainak tanulmá. nyozását, LÓCZY LAJOS dr. egyetemi tanár úrtól, mint ezen nagyszabású tudományos vállalat elnökétől megbízást nyertem arra, hogy a balatoni monografia érdekében paleontologiai anyagot gyűjtsek Veszprém városának környékén is. Ez volt 1894-ben. Ugyanezen esztendő folyamán még egy ilyen megtisztelő megbízás ért VÉGHELY DEZSŐ Veszprémvármegye volt tudós alispánja részéről, aki ekkor meg a vármegyei monográfiának ügyét akarván előbbre vinni, szintén munkatársakat keresett a vármegye természeti viszonyainak leírásához. Ezen utóbbi megbízatás értelmében gyűjtéseimet a vármegye távolabb fekvő vidékeire is kiterjesztettem. Akkortájt a veszprémi kegyesrendi főgimnázium természetrajzi szertárában már tekintélyes paleontologiai anyag halmozódott fel, a mi a gyűjtési munkát jelentősen segítette. És hogy e munka egyébként is rendszeresen haladhasson, LÓCZY tanár úr azt legelsőben is a Balatonfelvidékre irányította, mint a hol a Középmagyarországi-hegyvidék bakonyi szakaszának legrégibb lerakodásaival találkozunk s a hol a bakonyi geologia talaján a mult század 60-as és 70-es éveinek legkiválóbb szakerői már biztos ösvényeket tapostak. Kutatásainkat és gyűjtéseinket időközben több kedvező körülmény is segítette. Ugyanis 1895-ik évben épült a győr—veszprém — dombovári vasút, a mely a Bakonyhegységet egész szélességében derékon vágta ketté s ezáltal sok oly feltárás nyílt meg, a melyek területünk tektonikai és geologiai viszonyait jelentékenyen megvilágították. Jó szolgálatot tett a veszprém—jutási helyiérdekű vasút kiépítése is, a mennyiben ez megint oly rétegsorozatokat hozott napfényre, a melyek a más helyekről szerzett sztratigrafiai adatok ellenőrzését tették lehetővé. Azután 1896-ban készült a veszprémi vízvezeték, a melynek hálózata ismét magának a városnak az altalaját nyitotta meg a geologiai kutatás számára. Mind1*
