A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása 67 kivéve Kádártánál megismétlődnek olyképpen, hogy az alsó, illetőleg a középső triász egy szinklinálist formál, a melyet a fődolomit tölt ki, továbbá ugyanezen szelvényben a kárdártai Reitzi rétegek a fődolomit és a tridentinus mész közé s ez utóbbi fölé helyezkednek. 1 Ezt a megfigyelést BÖCKH J. megkorrigálta egyrészt azzal, hogy a kádártai zöld tufák helyzetét a tridentinus mész feküjében jelölte meg (124. 1.), másrészt pedig azzal, hogy a Hajmáskér és Kádárta között húzódó mélyebb triaszkorú tagok felszínre kerülését egy újabb törésnek tudja be (134. lap). Hogy ezen törésvonal BöcKH-nek II. szelvényéből mégis hiányzik, annak egyedül az lehet a magyarázata, hogy ő ezt a szelvényét ama meredek dolomitfalazaton fejezi be, a melynek hosszában a szóbanforgó öv, a mint mondottam, körülbelül másfél kilométernyi hosszúságban megszakadást szenvedett, s a mai Sédmeder alá merült. 4. A szentkirályszabadjai Cserhalompuszta. A kádárta-szabadjai törésvonal mentén a sóly-geleméri triaszfőöv a mint már említettem, megszakadást és eltolódást szenvedett. Azt is tudjuk, hogy az eltolódás vonalán túl Szentkirályszabadja felé a Gondota nevű tágas legelőn meglehetősen zavart terület következik, a melyen az összetorlódott és abradált dolomitok kora iránt szinte lehetetlenség tájékozódni. Gondotától délre azonban ismét rendezettebbek a viszonyok. Itt a werfeni csoportnak a Disznódombtól csnknem egyenesen délre fordult öve ismét a rendes délnyugati csapásba lép, de területünkön mar csak zárótagjával a lemezes mésszel és a feküjében futó werfeni dolomit egy részével van képviselve. Mind a két kőzetöv egységes, szabályosan települő vonulatban délnyugati csapással és északnyugati dűléssei húzódik Szentkirályszabadja északi szegélyén végig s a község határába eső Cserhalompuszta déli erdős részletein át egészen a Medgyespusztáig, a hol azután (területünkre értve) végleg lősz alá merül. Csak a község nyugati környékén, a medgyespusztai út közepetáján bontja meg a vonulat egységét az édesvízi mésznek egy-két kisebb foltja. A lemezes mészkő kitűnően tárul fel a Cserhalompusztának a községgel szomszédos erdejében, a hol kőzete fossziliákat is tartalmaz. Innen valók a Gervilleia modiola FRECH által leírt első példányai is. A werfeni csoport ezen szentkirályszabadjai övének fedőjében s tőle jókora lőszterületek által elválasztva több ponton dolomitok bukkannak ki. így a Cserhalompuszta mentén elvezető veszprémi országúttól északkeletre, a hol a dolomitot nagyterjedelmű községi murvagödrökben fejtik vakoló murva és utakra használatos fedőanyag nyerése végett. Az ép dolomit anyaga világosszürke, helyenkint lilaszínű s kissé bitumenes is. Hajlása északnyugati 30°-kal. Ezen hosszúkás dolomitfolt északnyugati részén a kőzetanyag szaruköves, meszesebb külsejű és veres színű ; sőt végpontján már félreismerhetetlen tridentinus mész hever. Vájjon a hosszúkás dolomitfolt középső részletei nem felelnek-e meg az anisusi, esetleg a ladini horizontnak is, nem tudtam kifürkészni. Tény az, hogy a folt közepe táján és az országút között elhúzódó szántóföldek aprón hepehupás felületén nemcsak a vörös tridentinus, hanem a 1 MOJSISOVICS: Beiträge z. Kenntnis d. Cephalop. stb. 97. 1. 5*
